Festői pályafutását a 30-as évek elején kezdte: először Szegeden, Buday Györgytől fametszet technikát és grafikát, majd Budapesten reklámgrafikát tanult. 1934-38 között Aba Novák Vilmos festőiskolájának növendéke, egyes munkáknál a mester munkatársa volt. A 30-as évek végén Budapesten a Szinyei Társaság több kiállításán is részt vett. A 40-es évek közepétől kiújuló gyermekkori betegsége nagy mértékben korlátozta aktív festői pályafutását és a képzőművészeti közéletben való részvételét; az 50-es évek elejétől már festeni sem tudott. Ekkor verseket kezdett írni, melyek egy részét férfi álnéven elküldte véleményezésre Németh Lászlónak, aki komoly elismeréssel nyilatkozott verseiről. Festészete leginkább Gulácsy Lajos légies, finom piktúrájához hasonlítható (Parkban, Délután, 1940 k.), kisebb mértékben mutat hasonlóságokat Rippl-Rónai enteriőr korszakával (Enteriőr, 1940 k.). Akár figurát, akár csendéletet, vagy bensőséges jelenetet fest, a képmezőt sfumáto-szerű pára fedi be, e mögött bukkan fel a staffázs-figura, mely kilép szerepéből, jelentőssé válik. Félig elfelejtett művészete napjainkban kezdi elfoglalni helyét a művészettörténetben.
Irodalom
SZUROMI P.: A holdvilág jegyese - ~ élete és festészete, Szeged, 1995. július-dec.
SZUROMI P.: Szépen, szomorúan, légiesen, Élet és Irodalom, 1995. október 20.
N. N.: Egy elfelejtett művész: ~, Kőszeg és Vidéke, 1999. április 23.
LENGYEL A.: "...ismeretlensége biztosan fel fog tárulni" - ~ hagyatékából, Szeged, 1994. július-augusztus.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1995 • ~ emlékkiállítása, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
1998 • Ráday Galéria, Budapest
1999 • ~ emlékkiállítása, Sigray Palota, Kőszeg • ~ emlékkiállítása, Szombathelyi Képtár, Szombathely.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1947 • Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezete kiállítása, Károlyi Palota, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Móra Ferenc Múzeum, Szeged.