Az 1740-es évek közepétől Óbudán a Zichyek szolgálatában állt. 1746-ban freskókat és ideiglenes főoltárt festett az óbudai Szent Péter és Pál-főplébániatemplomba. Már gyakorlott mester volt, amikor 1752-ben beiratkozott a bécsi Akadémiára. 1748–52 között az óbudai Zichy-kastélyban dolgozott. Tőle származott a kápolna elpusztult kifestése és oltárképe, a kastély nagytermének, lépcsőházának és kerti lakának, valamint a grófnő lakosztályának freskódísze. 1751-ben a sümegi püspöki nyaraló kápolnájának mennyezetképét készítette el Szent Márton megdicsőülése címmel. 1753–54-ben Zsámbékon a római katolikus templom azóta elpusztult szentélyfreskóján, három oltárképén dolgozott. 1755-ben Perbálon a plébániatemplom oltárképét festette. 1757-ben Budán a Szent Anna-templom egykori Xavéri Szent Ferenc mellékoltárképét készítette. Az 1760-as években a budai vízivárosi kapucinusok szentélyfreskóján (átfestve) és két mellékoltárképén dolgozott. 1771-ben festette Judit című olajfestményét (Magyar Nemzeti Galéria). 1772-ben a budai Szent Anna-templom szentélyének mennyezetképére Kaspar Sambach székesfehérvári freskóját, a Szentháromságot másolta. 1772-ben a belényesi római katolikus templom főoltárképét, Mária koronázását alkotta.
Schoen A.: A budai Szent Anna-templom, Budapest, 1930.
A cikk lejjebb folytatódik.