1917-1920: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Balló Ede, Pécsi Pilch Dezső, Réti István; 1920: Kernstok Károly; 1922-1924 szolnoki művésztelep, mestere: Fényes AdolfBalló Ede, Pécsi Pilch Dezső, Réti István; 1920: Kernstok Károly; 1922-1924 szolnoki művésztelep, mestere: Fényes Adolf
1917-1920: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Balló Ede, Pécsi Pilch Dezső, Réti István; 1920: Kernstok Károly; 1922-1924 szolnoki művésztelep, mestere: Fényes Adolf. 1928: SZMPT kitüntető elismerés; 1949: SZMPT tájkép díja. 1925-ben a nagybányai művésztelepen alkotott. Többször járt Párizsban tanulmányúton (1927, 1931, 1933, 1937-1938). 1929-ben a szentendrei művésztelepen dolgozott. Részt vett a Fészek Művészklub műterembáljai dekorációinak elkészítésében (1936, 1938-1939, 1947). 1936-ban és 1943-ban Zebegényben festett. 1939-ben a Fészek-művészcsere keretében olaszországi tanulmányutat tett. 1948-tól rendszeresen festett Nagymaroson, 1956-ban az ottani művésztelep egyik alapítója volt. A 20-as évek elején művészetére a legnagyobb hatást a nagybányai plein-air festészet hagyományait közvetítő Réti István, illetve Szolnokon Fényes Adolf művei gyakorolták (Szolnoki tér, 1922; Festő és modellje, 1924; Nagybányai táj, 1925). Újabb impulzust adtak számára az 1927-ben kezdődő párizsi tanulmányutak, a francia festészet, különösen Matisse alkotásai és a keleti (perzsa, hindu) művészet. 1927-1934 között festészetében a klasszicizálóan tiszta vonal és a színfoltok dekoratív hatású elrendezése játssza a főszerepet. Az École de Paris-hoz kapcsolhatók ebben az időben készített portréi – különösen leggyakoribb modelljéről, feleségéről készített képei (Kékruhás nő, Nő sárga pulóverben, Feleségem és én, 1929) -, önarcképeinek sorozata, aktábrázolásai (Odaliszk, 1929; Akt műteremben, 1930 k.), dekoratív tájképei (Szentendrei részlet, Cirkuszsátor Szentendrén, Szentendrei Erzsébet tér, 1929) és harsogó színekből költött reprezentatív virág- és gyümölcscsendéletei. E művekkel szerepelt a progresszív művészegyesületek, a Képzőművészek Új Társasága és az Új Művészek Egyesülete kiállításain. A 30-as évek közepétől megszűnt a grafikai elem túlsúlya, a lapos színfelületek; s egy tárgyiasabb, testesebb, burjánzó korszak kezdődött festészetében (Nő és virág, Fej zöld fülbevalóval, Ősz, 1940 körül; Önarckép, 1943; Olvasó nő, 1943 k.). E festői törekvések fokozatosan vezetnek át a 40-es, 50-es években Zebegényben (Zebegény, 1943) és Nagymaroson alkotott (Nagymarosi templom, Beszélgetők, 1956; Nagymarosi művésztelep, 1957) posztnagybányai felfogású, impresszionisztikus tájábrázolásokhoz.
Irodalom
ELEK A.: ~ festményei, Újság, 1944. március 17.
LÓRÁNT L.: A nyugtalan festő, in: Paletta, Budapest, 1944
MIHÁLYFI E.: (kat. bev., Alkotás Művészház, 1944)
D. FEHÉR ZS.: ~ (1897-1957) emlékkiállítása a Műcsarnok Kamaratermében, Művészet, 1961/12.
HAULISCH L.: (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1961)
HAULISCH L.: ~, in: Szentendrei művészet, Budapest, 1977
ARADI N.: ~, in: Magyar Művészet 1919-1945, Budapest, 1985
ZSÁKOVICS F.: (kat. bev., Magángyűjtők Galéria, 1997)
N. N.: Most van Vörös feljövőben, A Szezon, 1998/1.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1927 • Műteremkiállítás [Radnay Miklóssal]
1936 • Fészek Klub, Budapest
1944 • Alkotás Művészház (kat.)
1961 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Műcsarnok Kamarat. (kat.)
1961 • Kaposvár, Debrecen
1963 • Palóc Múzeum, Balassagyarmat • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Kuny Domokos Múzeum, Tata
1964 • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Kossuth Lajos Múzeum, Cegléd
1971 • Kiskunfélegyháza
1997 • Magángyűjtők Galéria, Budapest (kat.).
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1948 • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Színház, Budapest
1952 • Szolnoki Művésztelep jubileumi kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1951-1955 • 2-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1956 • Nagymaros
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1959 • Magyar rajz és akvarell, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1962 • Nagybányai festők, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1977 • Szentendrei művészet 50 éve, Szentendre
1996 • Nagybánya művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Ferenczy Múzeum, Szentendre
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Magyar Zsidó Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.