Pesten J. T. Kaergling portréfestőnél, 1835-től a bécsi képzőművészeti akadémián Leopold Kupelwiesernél, Carl Gsellhofernél és Johann Endernél, 1840-től pedig két évig Münchenben tanult. Itáliai tanulmányútját követően 1847-től Pesten tevékenykedett. A családcentrikus polgári mentalitás értékeit őrző bécsi biedermeier portré- és életképfestészet hatása bensőséges összetartozást jelképező családportréin (A Weber család, 1846, Fővárosi Képtár; Mosonyi Mihály zeneszerző és felesége, Magyar Nemzeti Galéria) és életképein (A gyermekszoba, 1840) egyaránt kimutatható. Történeti kompozíciói legtöbbjén a Hunyadi-házzal kapcsolatos eseményeket dolgozott fel (Hunyadi János halála, 1844; Mátyás király bevonulása Budára, 1853, Magyar Nemzeti Múzeum). Mátyás király és a szép juhászné gáláns budai kalandját ábrázoló festménye (1845, magántulajdon) a történeti zsánerkép műfajának kiemelkedő hazai alkotása. Az 1840-es évek elején festett Hungáriája a dicső múlt öntudatát és a virágzó, békés jövő reményét jelképezte. Az 1860-as években a hunok, az Árpád-ház és a Hunyadiak történetét bemutató litográfiákat (Béla választ korona és kard között, 1862) készített az Ország tükre című folyóirat számára.
Koday E.: Weber Henrik, Budapest, 1943 • Művészet Magyarországon 1830–1870 (kat., szerk.: Szabó J.–Széphelyi F. Gy.), Budapest, 1981. 431. • Király E.: Weber Henrik Hungária-képe az 1840-es évek elejéről, Művészettörténeti Értesítő, 1983/4. 248–250. • Szabó J.: A 19. század festészete Magyarországon, Budapest, 1985.
A cikk lejjebb folytatódik.