1959-64: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar. 1979: Alpár Ignác-érem; 1981: Ybl-díj; Pro Urbe Pápa; 1990: Magyar Műemlékvédelemért érem; 1991: Kós Károly-érem; 1992: Podmaniczky Frigyes-érem; 1995: Hild János-érem; Pro Urbe Győr; 1997: Pápa Város emlékérme. 1964-től 1967-ig a Győri Állami Építőipari Vállalat építésvezetője; 1967-71 között a Győri Tervező Vállalat tervezője; 1971-89 között csoportvezető a Győr-Sopron megyei Tervező Vállalatnál; 1990-től 1995-ig vezető tervező a Hungaro-Austro Kft.-nél. 1995-ben a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. 1994-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 1995-ben PhD habilitációt szerzett. Tagja az Europa Nostra Tanácsának és az Europa Nostra-díj Bizottságának, alelnöke az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának, tagja a Magyar Építész Kamarának. Több külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos és szakmai munkásságát 20 könyv és mintegy 200 tanulmány, szakcikk demonstrálja.
Irodalom
~ önéletrajza, Magyar Építőművészet, 1987/4-5.
IMRE B.: Egy építész vizsgálódása, Kisalföld, 1988. november 19.
P. M.: A barokk Győr, Győri Városi Újság, 1994. október 1.