A neoreneszánsz kiemelkedő hazai képviselője. A bécsi Polytechnikumon folytatott tanulmányai után négy évet Pollack Mihálynál, majd id. H. Koch bécsi irodájában dolgozott. 1840-ben a müncheni akadémián képezte magát tovább. 1841-ben kéthónapos tanulmányutat tett Észak-Itáliában. Hazatérve Pollack Ágosttal együtt tervezte az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését. A nagykárolyi és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyon végzett tervezői munkát és újjáépítette a romba dőlt kaplonyi templomot. 1851-ig gróf Károlyi István építészeként Fóton élt és dolgozott. Károlyi fóti kastélyát szárnyakkal toldotta meg. 1845–1855 között építette első fő művét, a fóti templomot kiérlelt romantikus stílusban. Első pesti alkotása, a Múzeum krt. 7. sz. alatti Unger-ház (1852) még szintén romantikus stílusú, akárcsak a Nemzeti Lovarda (1857–58, 1945-ben elpusztult) és a Széchenyiek nagycenki temploma (1860–64). A hatvanas évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-tól 1862-ig a Budai Első Takarékpénztár (Fő utca 2.) palotáját (a háborúban megsérült, lebontva 1949-ben) és a Kerepesi úti temetőben a Ganz-mauzóleumot építette. 1862-től ~ tervezte a Magyar Nemzeti Múzeum mögötti Festetics- (1852–65) és a Károlyi-palotát (1859). E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865-ben tervezte a Sándor utca 8. sz. alatti régi Képviselőházat, amely mindössze három hónap alatt épült fel (ma Olasz Intézet). A Nemzeti Múzeum közelében lévő Pálffy- (1867) és a Degenfeld-palota (1874), valamint Budán a Lipthay-palota (1869) is az ő műve. Bérházak, paloták, kastélyok (ókígyósi Wenckheim-kastély 1875-79, turai Schossberg-kastély 1883) mellett a Rác Fürdő gőzfürdőjét (1864–70) és a Pesti Hazai Takarékpénztár belvárosi irodaházát (1868) építette. 1866–79 között tervezte a Bakáts téri neoromán ferencvárosi plébániatemplomot, az 1860-as évek második felében a margitszigeti Margit-fürdőt, amelyet 1958-ban lebontottak. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870–77, ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem), a Várkert bazár (1872), Várkert kioszk (1874–79, ma kaszinó). Néhány budapesti emlékmű (Eötvös-szobor 1878, Petőfi-szobor 1882) talapzatát is ~ tervezte. A gróf Károlyi család számára 1881-ben építette a parádsasvári kastélyt és a parádfürdői kastélyt (1870-es évek, 1885-ben bővítve), valamint a Cifra-istállót. 1874–84-ig ~ tervei szerint építették át a Hatvani utcai Cziráky-palotát a Nemzeti Casino számára. 1867-ben vette át az elhunyt Hild József örökét, az addig klasszicista stílusú budapesti Szent István-bazilika építkezését, melyet teljesen neoreneszánsz stílusúvá formált át. (A templom belső terének kialakítása Kauser József nevéhez fűződik.) Egyik legszebb épülete, a budapesti Operaház (1875–84) a korabeli európai építészet kimagasló alkotása. Az Andrássy út végébe tervezett Gloriett (1884) 1896-ban történt lebontása után, 1898-ban a Széchenyi-hegyre került kilátóként. A budavári Királyi palota krisztinavárosi szárnyán 1880-tól haláláig dolgozott. Életműkiállítását 1991-ben rendezték meg.
Kurtz V.: A Budapest-ferencvárosi római katholikus plébániatemplom, Budapest, 1879 • Tarnóczi J.: A Szent István-bazilika kövei, Budapest, 1937 • Ybl E.: Ybl Miklós, Budapest, 1956 • Ybl E.: Az Operaház, Budapest, 1962 • Czagány I.: A Budavári Palota és a Szent György téri épületek, Budapest, 1966 • Borsa M.–Tolnay P.: Az ismeretlen Operaház, Budapest, 1984 • Pusztai L.: Fót. Műemlékek, Budapest, 1984 • Farkas A.: Szent István-bazilika, Budapest, 1990 • Ybl Miklós építész 1814–1891, (kat., szerk.: Kemény M.–Farbaky P.), Budapest, 1991.
A cikk lejjebb folytatódik.