A ~ hatása a magyar avantgárd művészetben a 60-as évek végétől jelentkezett, bár nem volt nagyon jelentős, mégis általa a természet is színterévé és részévé vált az új, kísérleti szellemben való alkotásnak. A művészek természetben létrehozott munkái szorosan kapcsolódtak más műfajú művészeti tevékenységükhöz, azt alkalmanként kiegészítették. A művek gyakran más irányzatokkal is szoros szellemi és formai kapcsolatban álltak (pl. minimal art, konceptuális művészet, pop art, arte povera vagy process art stb.), azonban a természeti elem által mindig meghatározó és új formai és tartalmi dimenziókkal gazdagodtak. A művek egy része spontán, kísérleti jellegű volt, a művészek esztétikai és vizuális kutatásainak tájba való kiterjesztései. (A Pécsi Műhely 1970–73 között végzett kísérleteket finom természetmódosításokkal a tájban). Egyes műveknél jelszerű, ősi, geometrikus formák kerültek a tájjal újszerű kontextusba, Trombitás Tamás performanszaiban négyzet és kereszt rajzolódott ki neonfénnyel a velemi erdőben, Keserü Ilona Tapasztott formák c. reliefjén egy népművészetben talált motívum került vissza a tájba. Közép-európai jellegzetesség, hogy a természetben alkotott műveknél is gyakran áthallik egy ironizáló, politikai felhang, pl. Pinczehelyi Sándor Csillag c. művében (egy kőbányában kirakott ötágú csillag) az ősi szimbólum ereje ütközik a rárakódott történelmi és politikai jelentéssel. Egyes művészek a képzeletet felszabadítva, a tájat csak koncepcióban teremtették újra pl. Bak Imre Képzelőerő gyakorlat, Hencze Tamás Underground-projekt. A művész a természetben alkotott mű időbeni változását, mulandóságát is a mű részének tekintette, Pauer Gyula Villányi Pszeudoreliefjén (a kőbánya sziklafalának egy részletét fémre kopírozva az eredeti részlet mellé helyezte) a létező és a látszat, az állandóság és változás, a művészet és természet viszonyáról tett fel kérdéseket. Mások a természeti elemek erejére és kifejező erejére építve akciókat hajtottak végre a tájban pl. Konkoly Gyula Tűz a hóban, Halász Károly Smithson emlékére (30 m átmérőjű spirál a Duna-part homokjában, amelyben olaj ég), amelyeket fényképeken dokumentáltak. A ~ fontos eleme az ember és természet egységének visszaállítása, amely alapvető az élet teljességének átéléséhez. Ez a szellem hatotta át a Szentendrei Vajda Lajos Stúdió szabadidő-művészetét pl. Duna-parti Föveny-grafikák, és a magyar mezőgazdasági tájhoz, világhoz kötődve Bukta Imre akcióit. A 80-as évektől megjelenő ökologikus gondolkodás célja, hogy az emberi teremtés összhangba kerüljön a természetivel, Farkas Ádám Kőesés c. művében és Weber Imre több alkotásában kis gesztusokkal folytat párbeszédet a hellyel, azt különleges viszonyítási ponttá téve. A ~ nem olyan egységes, komplex, és monumentális, mint az amerikai, inkább sokféle felfedező kirándulás a természetbe, amely az ember, a művészet és a természet viszonyát kutatja mint például Elekes Károly és Németh Ilona néhány munkája.
A cikk lejjebb folytatódik.