A ~ kifejezés Douglas Crimptől származik, és a 70-es évek végén kialakuló új amerikai festészet egyik áramlatának megnevezésére használatos. A dekorativitás felé hajló pattern painting és a nagyvárosi ellenkultúra spontán kifejezési formáin alapuló New York Graffiti (graffiti) mellett az újabb amerikai művészetben kialakult egy harmadik, meglehetősen vegyes irány, melynek talán egyetlen átfogó jellemzője, hogy elutasítja a korábbi időszak művészetének önelemző, modellező jellegét, és ehelyett a bensőségesség legkülönfélébb festészeti (és részben szobrászati) kifejezései vonzzák. Érzékletes, képszerű, metaforikus és szubjektív orientációról van szó, mely a művészetben többé nem az újat keresi, hanem inkább a már megvalósult stílusjegyek eklektikus elegyítésére törekszik, miközben a narratív és parodisztikus elemektől, valamint a népművészet kifejezési formáitól sem idegenkedik. Az irányzat legismertebb képviselői: Jonathan Borofsky, Jedd Garet, Neil Jenny, Susan Rothenberg, David Salle és Julian Schnabel.
A cikk lejjebb folytatódik.