(1945-1948)
Az ~ a háború utáni szabad, optimizmustól duzzadó szellemi légkör terméke. 1945. október 13-án alakult meg. Alapítói: Pán Imre, Mezei Árpád, Gegesi Kiss Pál, Kállai Ernő és Kassák Lajos úgy gondolták, hogy végre lehetőség nyílik a progresszív magyar művészet táborának felállítására, a modern európai művészet új tendenciáinak hazai elismertetésére és egy virágzó képzőművészeti élet megteremtésére. Pán, Mezei, Gegesi Kiss és Kállai a kiállítások rendezése mellett elméleti füzeteket, periodikákat (Európai Iskola Könyvtára, Index Röpirat és Vitairat-Könyvtár) szerkesztettek és előadásokat szerveztek. Az előadások a modern szellemiségről szóltak, melynek megjelenése a képzőművészeten kívül az irodalomban, a filozófiában, a lélektanban és a nevelésben is kívánatos lett volna. Az ~ alapítóin kívül többek között Hamvas Béla és Szentkuthy Miklós is szerepelt az előadók között. Kiállításaik többsége az MNDSZ-től bérelt teremben (Üllői út 11.) került megrendezésre. Az ~hoz csatlakozott művészek (Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Bán Béla, Barta Lajos, Bokros Birman Dezső, Egry József, Forgács-Hann Erzsébet, Gadányi Jenő, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás, Martyn Ferenc, Márffy Ödön, Schubert Ernő, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vilt Tibor) mellett a választott elődök (Ámos Imre, Derkovits Gyula, Vajda Lajos) és a kortárs, rokon szellemiségű, európai modern művészet alakjainak (Corneille, Doucet, Skupina Ra csoport) is szenteltek kiállításokat. 1946 folyamán a nonfiguratív művészet képviselői az ~n belüli elhatárolódás alternatívájának meghiúsulása után önálló útra léptek a Dunavölgyi Avantgárdok, majd az Elvont Művészek Csoportjának létrehozásával. Az ~ kilépésük után még mindig magába foglalta a kvalitásosnak ítélt magyar művészek legjavát, az egykori Gresham kör alkotóinak természetelvű festészetétől, a valóságtól elszakadó expresszionizmuson át az absztrakcióval kacérkodó szürrealizmusig. A három teoretikus (Mezei, Pán, Gegesi Kiss) a modern szellemiség meghonosítását tekintette céljának, az európai kulturális élettel való szinkronicitás megvalósítását. Vajda Lajos művészetében és a Munka-kör tevékenységében találták meg az előremutató, szemléletformáló és társadalomépítő művészet követésre méltó példáit. A nemzeti gyökerek mellett a francia irányultság dominált, Mezein, Martynon, Rozsdán és Bálinton keresztül közvetlen kapcsolatban álltak a francia szürrealista művészettel, s a nonfiguratívok kirekesztése után ez az irányzat nyomta rá bélyegét leginkább az ~ kiállításaira. A valóságtól elszakadó, a háború borzalmait feldolgozni próbáló érzékeny alkotásokat a korabeli sajtó többnyire pesszimistának, destruktívnak, később pedig a kommunista társadalomra nézve károsnak ítélte. A háború utáni képzőművészeti életünk egyik legfontosabb vitájában Szabó Lajostól és Hamvas Bélától Bernáth Aurélon át Lukács Györgyig a korszak szinte minden jelentős gondolkodója szót kért. A tét a modern művészet magyarországi fennmaradása, a demokratikus szemlélet létjogosultsága volt, s mint a történelem mutatja, a modern humanizmus és a liberális demokrácia apologétái alulmaradtak a küzdelemben. 1948 végén az ~ a fokozódó regresszió miatt kénytelen volt beszüntetni tevékenységét. Az ~ művészete azonban csak látszólag szűnt meg, valójában búvópatakként végigkísérte a kommunista, majd szocialista rezsim negyven éves regnálását. Alkotói művészetükön túl szellemi tartásukkal, etikai és esztétikai hozzáállásukkal is példát mutattak a magyar művészet felnövekvő generációinak.
Egyéni kiállítások
1946 • Bán Béla, Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest • Korniss Dezső, Üllői út 11., Budapest • Derkovits Gyula fejlődése, Üllői út 11., Budapest • Rozsda Endre és Barta Lajos, Üllői út 11., Budapest • Szántó Piroska, Üllői út 11., Budapest • Forgács-Hann Erzsébet szobrai és rajzai, Üllői út 11., Budapest • Bálint Endre, Üllői út 11., Budapest • Anna Margit, Üllői út 11., Budapest
1947 • Ámos Imre utolsó grafikái, Művészbolt, Budapest • Bokros Birman Dezső szobrai és rajzai, Üllői út 11., Budapest • Corneille festményei, Üllői út 11., Budapest • Jacques Doucet képei és rajzai, Üllői út 11., Budapest • Bán Béla legújabb grafikái, Művészbolt • Gadányi Jenő legújabb grafikái, Művészbolt, Budapest • Paul Klee, reprodukciók és eredetik, Művészbolt • Vajda Lajos rajzai, Művészbolt, Budapest • Vajda Lajos, Üllői út 11., Budapest • Forgács-Hann Erzsébet szobrai és rajzai, Üllői út 11., Budapest • Korniss Dezső képei és illuminációi, Üllői út 11., Budapest • Bálint Endre párizsi képei, Üllői út 11., Budapest • Rozsda Endre és Barta Lajos, Művész Galéria, Budapest
1948 • Bálint Endre, Üllői út 11., Budapest • Jacques Doucet, Üllői út 11., Budapest • Vajda Júlia és Jakovits József képei és szobrai, Üllői út 11., Budapest • Forgács-Hann Erzsébet szobrai és rajzai 1928-1944, Üllői út 11., Budapest • Anna Margit képei, Üllői út 11., Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
1946 • Az ~ grafikai és kisplasztikai kiállítása, Kossuth Lajos út 13., Budapest • Fiatalok, Üllői út 11., Budapest • Az ~ csoportkiállítása, Képzőművészek Szabadszervezete
1947 • Az ~ I. klinikai képzőművészeti kiállítása, Rusznyák-klinika, Budapest • Az ~ II. klinikai képzőművészeti kiállítása, Horányi-klinika, Budapest • Az ~ III. klinikai képzőművészeti kiállítása, Germán-klinika, Budapest • Francia-magyar kiállítás, Üllői út 11., Budapest • Skupina Ra, Üllői út 11., Budapest • Arp, Bill, Chirico, Kandinsky, Klee, Laurens, Magnelli, Matisse, Miró kőrajzai, Művészbolt, Budapest
1948 • Fiatalok, Üllői út 11., Budapest • Elődeink, Üllői út 11., Budapest • Mi Magunk, Üllői út 11., Budapest
1973 • Az ~, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1982 • Kállai Ernő emlékezete, Óbuda Galéria, Budapest
1984 • Az ismeretlen ~, Budapest Galéria, Budapest
1991 • Az ~ szentendrei mesterei, Vajda Lajos Múzeum, Szentendre
1999 • Az ~ 50 éve, Körmendi Galéria
Irodalom
KISS P.: Élet, ember, művészet, Budapest, é. n. [1946]
PÁN I.: Bevezetés Európába, Budapest, é.n. [1946]
KISS P.-MEZEI Á.-PÁN I.: Az Európai Iskola, Budapest, 1947
HAMVAS B.-KEMÉNY K.: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon, Budapest, 1947
KISS P.: Az ember felé, Budapest, 1948
MEZEI Á.: Vajda Lajos és az „Európai Iskola”, in: Művészettörténeti Tanulmányok. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve 1956-1958, Budapest, 1960
MÁNDY S.: Az Európai Iskola és előzményei, Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai, 1962
VADAS J.: Magyar bioromantikusok, Élet és Irodalom, 1973. szeptember 29.
PASSUTH K.: The European School, Hungarian Review, 1973/9.
PASSUTH K.: A félreértett Európai Iskola, Élet és Irodalom, 1973. október 27.
DÉVÉNYI I.: Európai Iskola, Vigilia, 1973/12.
NAGY Z.: Looking back at the European School, New Hungarian Quarterly, 1974/55.
LÁNCZ S.: L””École Européenne, Acta Historiae Academiae Scientiarium Hungaricae, 1975/1-2.
PASSUTH K.: Európai Iskola, Magyarország, 1975/27.
J. CHÉNIEUX: Surréalisme français et avant-garde hongroise, Bulletin de liaison, 1976
PASSUTH K.: La Hongrie apres la Seconde Guerre Mondiale: L””École Européenne, Bulletin de liaison,
1977
LÁNCZ S.: Az Európai Iskola művészeiről, Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1983
GYÖRGY P.-PATAKI G.: Az Európai Iskola és az Elvont Művészek csoportja, Budapest, 1990
PERNECZKY G.: Kísérlet egy legenda racionalizálására, Budapesti Könyvszemle, 1991/2.
FORGÁCS É.: Száraz szemmel, Holmi, 1992/4.
BODRI F.: Vízözön után – sáncok között, Új Forrás, 1992/5.
(Hornyik Sándor)
A cikk lejjebb folytatódik.