71 éves korában elhunyt Harald Szeemann, a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb személyisége, a világ talán legismertebb kiállításrendezője.Szeemann 1933-ban született...
71 éves korában elhunyt Harald Szeemann, a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb személyisége, a világ talán legismertebb kiállításrendezője.
Szeemann 1933-ban született Bernben. Archeológiai, művészettörténeti és újságírói tanulmányai után, 1957-ben Saint-Gall-ban, Festő költők/Költő festők címmel rendezett első alkalommal kíállítást. 1961-től 1969-ig, komoly nemzetközi hírnevet szerezve az általa vezetett intézménynek, számos kortárs európai és amerikai képzőművészt állított ki a berni Kunsthalléban. Európában első ízben ő mutatta be többek között Joseph Beuyst, Richard Serrat és Lawrence Weinert. (1993-ban Szeemann rendezte a párizsi Pompidou Központban az első franciaországi retrospektív Beuys-kiállítást is.) 1970-ben Kölnben, az általa rendezett «Happening and Fluxus» résztvevői közt olyan, ma már jól ismert művészeket találunk, mint Wolf Vostell, Allan Kaprow, George Maciunas, George Brecht vagy Robert Filliou. 1972-ben, amikor a kasseli Dokumenta V. kurátorának nevezték ki, szakítva a festmény-szobor kiállítás hagyományával, 100 napos eseménysorozatot szervezett, helyt adva a performanszoknak és happeningeknek is. Nézeteltérése a kasseli városi vezetőkkel – kiállítóhelytől és pénzforrástól megfosztva – arra késztette, hogy létrehozza saját, képzeletbeli múzeumát, a «Rögeszmék Múzeumá»-t, amelynek keretében, 1975-ben több európai fővárosban is bemutatta a duchamp-i szellemű «Nőtlen gépek» tárlatát. Időközben, 1974-ben a «Nagyapa» kiállítás alkalmával, fodrász-nagyapja eszközeiből, saját lakását rendezte be a «szépség szolgálatában álló kínzóterem»-nek. 1978 és 1987 között három múzeumból álló együttest létesített a Monte Verita-dombon, 1980-ban pedig a Velencei Biennálé keretén belül, létrehozta a fiatalok szekcióját, az «Aperto»-t. 1981-től a zürichi Kunsthaus független munkatársaként is dolgozott, 1999 és 2001 között, a Velencei Biennálé kurátoraként, a kínai képzőművészetet fedeztette fel Európával. Az ötletekből kifogyhatalan Szeemann a kiállítások művésze volt.