A különféle művészeti ágazatokat és korszakokat áthidaló kötet bemutatójára az Urbanum kortárs urbanisztikai műhelyben, kerekasztal beszélgetéssel egybekötve került sor február 13-án. A belsőépítészként végzett, látványtervezőként és filmrendezőként is alkotó szerzővel Kulcsár Géza kutató, író, az Urbanum társalapítója és Miklósvölgyi Zsolt kritikus, művészeti író, az Artportal főszerkesztője beszélgetett többek között a nyelv és az épített környezet határterületeiről, szocreál katasztrófaturizmusról, nosztalgiáról, brutalizmusról, a fapados légi közlekedéssel felnövő generációról és a keletfuturista megközelítés lehetőségéről. A beszélgetés az alábbi linkre kattintva hallgatható meg:
A podcastban egyebek mellett a következő témákról esik szó:
- 02:28 – A permanens illegalitásokban mozgó, határsértő olvasó megszólítása: városelméletek és szépirodalom ütköztetése
- 06:04 – Egy letűnt történelmi korszak térérzete korszerű nyelven megragadva
- 08:55 – A keleteurópaiság, a történelmi idő, az épített tér és a szocmodern problematika. Versfelolvasás: Betonbarokk-értekezés (szonettciklus)
- 14:26 – Miért a szonett alkalmas ezeknek a verseknek a megszólaltatására? Hogyan kapcsolódik az irodalmi forma és a tematika a szerző alkotói mechanizmusában? Barokk és modernista utazásélmények a kötet mögött
- 18:55 – A kronológia hiánya, egyenlő minőség az építészeti korstílusok között a versekben. Kapcsolódások keresése a kelet-európai térben és időben a jelen térélményének megértéséhez
- 21:57 – Kik a szubjektumok, akik szóhoz jutnak a Betonszférában? Párkapcsolati tematika: a megszólított utazótárs. A kelet-európai Wizz Air generáció kultúrturizmusa a virtuális és a valós térben. Tandori, Térey és a Telep hatása a kötetre
- 26:20 – Miképpen veszi be a vers szubjektuma a városi teret a vershagyományhoz képest? Miért akar világgá bővülni a Betonszféra szövegkorpusza?
- 29:42 – Szakrális élményalap: modernista és barokk terek párhuzamos élményei, mint a szövegalkotás motivációja. A kötet, mint architekturális teljesítmény, a beton-tematikából kilógó szonettek, mint ornamentika. A versciklusok körberajzolják Kelet-Európát a genezistől az apokalipszisig
- 35:32 – Az avantgárd szakralitás, mint a jövőkép stiláris mozgatója a Betonszféra narratívájában
- 39:30 – A beteljesületlen, elmúlt jövő, mint a félresiklott utópia képe a betonépítészetben és a versekben.
- 41:00 – Bioszféra és technoszféra kapcsolódása a jövőképben. A múlt felfejtése az újraálmodott álmokon keresztül. Versfelolvasás: A Galápagos-elmélet (szonettciklus)
- 48:00 – Dunaújváros, mint a szocialista modernizmus kifulladásának utópiája. A katasztrófaturizmus költészete, a romábrázolás romantikája. Miért nem tud a brutalizmus jól öregedni?
- 53:00 – Divathullámra ülve tárgyiasítja-e a szerző a szocialista modernizmus bukását? A kihasználatlan, kozmikusnak álmodott terek körbeírásának igénye a kötetben
- 56:50 – Miért lehet az, hogy ha a jövőre gondolunk, akkor a mintavételi forrás az egy letűnt jövőtáv? Miért van retró mozgása a kelet-európai jövőképeknek? Kész Pinterest-csomagok a retrofuturista ideákról az interneten
- 1:00:20 – A modernizmus másnapossága: minden filmet megnéztünk a Netflixen, minden kaját kirendeltünk a Foodpandán és még mindig nem tudunk kikelni az ágyból.
- 1:05.10 – Purhabos barokkok. A nosztalgia megzabolázása a beton-renoválásban. Versfelolvasás: Betonteológusok megmérettetéséről
- 1:10.30 – A teresíthetetlen jelen nosztalgiavonzása. Az apokalipszis fájdalmától hajtott restauráció: elővesszük a látszatjövők dryvit-vakolatját. Versfelolvasás: Kivezetés az esztétikából
Borítókép:
Postaépület Szkopjéban (Forrás: Wikimedia Commons)
