Az évről-évre meghirdetett kortárs művészeti projekt, a Katalizátor, 2010 óta minden alkalommal megújul, tudatosan újradefiniálja magát. A tranzit.hu Katalizátor díja az elmúlt időszakban (2014, 2015) díjból pályázattá alakult. Az idei pályázat célja az volt, hogy előmozdítsa azt a folyamatot, amely során a kortárs képzőművészet, mint a kritikai gondolkodás és tanulás egy formája új közegekbe és területekre jut el, ezért a mostani kiírás az utazókiállítás műfajából indult ki.
Ennek megfelelően olyan projektterveket vártak a szervezők, vagy olyan, már megvalósult, de a továbbiakban is folytatható projekteket, amelyek újragondolják a népművelési, illetve közművelődési gyakorlatból ismert formát, az utazókiállítást. Illetve különös gondot fordítanak a képzőművészeti alkotások megértésének elősegítésére, a művészeti üzenet célba juttatására. A kulcsfogalmak a közönségfejlesztés, „népművelés”, kapcsolatépítés és a művészi üzenet iránti felelősség voltak.
A tranzit.hu Király utcai irodájában – illetve közösségi terében – tartott díjkiosztó partin, április 1-én, a Csakoda kapta a másfélmillió forinttal járó díjat. A 2011-ben, Trapp Dominika és Dés Márton kezdeményezésére alakult Csakoda önmeghatározásában ezt írja: „célunk, hogy a kortárs képzömüvészet legalább egy kicsiny, általunk képviselt szeletét a Budapesten kívül élö, a kortárs müvészeti párbeszédböl gyakran kirekesztett közönség számára is elérhetövé tegyük, és egyúttal mi is bövíthessük ismereteinket, új szempontokkal és véleményekkel szembesülhessünk.”
A Csakoda csoport Jászladányban. Fotó: csakoda.hu
A Csakoda csoport Képvándorlás Magyarországon című projektje 2011 óta működik. Projektleírásuk szerint alapvetően ezt a programot vinnék tovább, de mint írják: „ezúttal olyan művelődési házakra koncentrálnánk, amik a szocializmus előtt épültek civil kezdeményezésre, illetve már meglévő – leggyakrabban munkások kezdeményezésére létrejött – önképzőkörök számára építtették munkaadóik. A helyszín-választásunkkal azok előtt tisztelegnénk, akik, akár 100 évvel előttünk, a saját kulturális szükségleteik kielégítésére közösségeket illetve közösségi tereket hoztak létre; továbbá nem titkolt célunk az, hogy a művházakkal kapcsolatos közvélekedést – “a szocialista kultúrpolitika képződményei” – kissé árnyaljuk.”
„Intézményhasznosítás, mint intézménykritika” – szól a projektjük jelmondata, egyben pedig azt is jelezték, hogy Képvándorlással szeretnék felmutatni azokat a civil kezdeményezéseket, amelyek egykor ezeket a közösségi tereket életre hívták.