Az európai múzeumok körében a NEMO, azaz a Network of European Museum Organisations kezdett bele egy nagyobb szabású felmérésbe, aminek első eredményeit az elmúlt napokban publikálta. Az összefoglalóba az április 3-ig beérkezett válaszok kerültek be; eddig az időpontig 41 országból, köztük az EU valamennyi tagállamából 650 múzeum töltötte ki a kérdőíveket. (A NEMO a nemzeti szintű múzeumi szervezeteket tömöríti, minden országból egy szervezetet fogad el teljes jogú tagként.) A válaszadó panel reprezentatívnak tekinthető abban a tekintetben, hogy jól képezi le az európai múzeumoknak a foglalkoztatottak számában mért nagyságrendjét, illetve földrajzi elhelyezkedését. Ami az alkalmazottak számát illeti, a válaszadó múzeumok – amelyek között köz- és magángyűjtemények egyaránt vannak – több, mint egynegyede ötnél kevesebb dolgozót foglalkoztat, míg 12%-uk 100 főnél is többet, a köztes sávban az elosztás nagyjából egyenletes. Az intézmények 26%-a fővárosokban, 42%-a más nagyobb városokban, míg fennmaradó 32% pedig vidéken, kisebb településeken működik.
A válaszadó múzeumok túlnyomó többsége jelenleg zárva tart, kivételt csak egyes svédországi és albániai múzeumok jelentenek. A lehetséges újranyitás időpontját illetően egyelőre mindenki csak reményeit tudja megfogalmazni; a legoptimistább jóslatok még áprilisi nyitással számolnak, a legpesszimistábbak viszont – Romániából – csak szeptemberben gondolkodnak. Érdekesség, hogy a továbbra is nyitva tartó múzeumokban több a látogató, mint korábban. (Ausztriából olyan múzeumok is válaszoltak, amik szezonális jelleggel, tavasztól őszig tartanak nyitva; jelenleg ezért zárva vannak, de ennek oka most még nem a járvány.)
Az eddigi veszteségek számszerűsítésére nem minden válaszadó vállalkozott és sokan hangsúlyozták azt is, hogy az első hetek számai nem feltétlenül extrapolálhatók egy hosszabb ideig tartó zárvatartás esetén. Ennek számos oka lehet, a leggyakoribb az, hogy a jegyárbevétel szempontjából az idegenforgalmilag frekventált településeken az eddig „elveszett” hetek holtszezonnak, vagy jobb esetben is mellékszezonnak számítanak, ezért a veszteségek exponenciálisan fognak nőni, ha még a főszezonban sem tudják fogadni a látogatókat – ezek a múzeumok rosszabb esetben éves saját bevételük 75-80%-át is elveszthetik. Azok között, akik vállalkoztak az első két hét veszteségeinek számszerűsítésére, 30% ezer eurónál kisebbre becsüli a heti kárt, 25% került az 5 ezer euró alatti, 13% a 30 ezer euró alatti, 27% az 50 ezer euró alatti, míg 5% az 50 ezer euró feletti sávba – ismételten hangsúlyozzuk, hogy heti szinten. Az olyan nagy intézmények, mint az amszterdami Rijksmuseum és Stedelijk Museum, vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum, brutális, 100 és 600 ezer euró közötti heti bevételkiesést jeleztek. Ezeket az adatokat foglalja össze az alábbi ábra is:
A kialakult helyzetben gyakorlatilag minden múzeum szükségesnek látja olyan rendkívüli alapok állami eszközökkel történő létrehozását, amik legalább részben kompenzálják a kieső bevételeket és/vagy csökkentik a foglalkoztatási költségeket.
Nyolc ország múzeumai számoltak be arról, hogy náluk egy ilyen alap vagy alapok már működnek is; 12 országban jelenleg zajlanak egy rendkívüli kulturális alap létrehozásának előkészületei, míg 15 ország múzeumainak nincsenek még erről információi. A válaszokból kiderül az is, hogy az alapok az egyes országokban nagyon különbözőek; vannak kifejezetten a kulturális szféra speciális igényeihez igazított alapok és léteznek olyan általános vészhelyzeti alapok is, amik e szféra intézményei és/vagy az abban foglalkoztatottak számára is hozzáférhetők.
Az összefoglaló megemlíti, hogy a magánmúzeumokat a járvány következményei még súlyosabban érintik, mert bevételeik nagyobb részét kell maguknak kitermelniük. A dokumentum konkrét számok ismertetése nélkül jelzi azt is, hogy ezen intézmények egy része attól tart, hogy a gyakorlatilag 100%-os bevételkiesés miatt a járvány lecsengése után már nem fogják tudni megnyitni kapuikat a látogatók előtt.
A durva bevételkiesés számos intézményt már az első hetekben a személyi állomány összetételének és létszámának újragondolására kényszerített. Az elemzés a jó hírek közé sorolja, hogy a 650 válaszadó múzeum közül ekkor még csak közel 100 jelentette – vagy tervezi egészen rövid időn belül – állandó alkalmazotti létszámának csökkentését. A szerződéses és alkalmi munkaviszonyban állók esetében ugyanakkor már a válaszadók fele döntött részleges vagy teljes leépítésről, és ennél is nagyobb részük, közel kétharmaduk állította le önkéntes-programjait.
A múzeumok négyötöde módosította munkatársai egy részének feladatkörét, mivel bizonyos teendők ellátására (pl. jegyárusítás, shopok működtetése, tárlatvezetés) a zárvatartás alatt nincs szükség, míg más területeken, pl. a karbantartásban és, talán mindenekelőtt, a digitális kommunikációban bővültek a teendők. Ez utóbbi feladatra néhány múzeum még új munkatársakat is felvett. A HR területen történt változások az alábbi grafikon segítségével érzékelhetők:
A válaszadók kétharmadánál a munkatársak nagyobbik része otthonról, home office üzemmódban dolgozik. A munkaszervezés és a belső kapcsolattartás zömmel videokonferenciák (Zoom, Skype) és chat programok (Microsoft Teams, Whatsapp) segítségével zajlik.
Szinte mindenütt napirendre került a közönséggel való online kapcsolattartás erősítése, formáinak bővítése, ami gyors eredményeket hozott: a múzeumok 40%-a az online látogatószám jelentős bővüléséről számolt be; 8%-uk például 50 és 100% közötti, 13%-uk pedig 100 és 500% közötti növekedésről adott hírt már az első két héten. A válaszadók több mint 70%-a bővítette aktivitását a közösségi médiában, elsősorban a facebookon és az instagramon is. Az online nyújtott szolgáltatások spektrumát, illetve használatuk bővülését az alábbi grafikon mutatja be:
Ami a járvány miatti leállásnak az éves kiállítási és rendezvényprogramra gyakorolt hatását illeti, szinte valamennyi múzeum annak módosítására és főleg nagyobb, nemzetközi dimenziójú tárlatainak halasztására vagy lemondására kényszerül. Utóbbiban az anyagi okokon túlmenően az is szerepet játszik, hogy a műtárgyak nemzetközi szállításának feltételei jelenleg nem biztosítottak. A legtöbb múzeum a költségesebb egyéb programok lemondását vagy halasztását is tervezi. Ugyancsak parkolópályára kerültek a költségigényes beruházási, infrastruktúra-fejlesztési programok; ezeket többnyire minden bizonnyal csúsztatni kell majd, de átütemezésükről csak a járvány lecsengését követően, az okozott károk felmérése után lehet majd dönteni.
A NEMO a később beérkező válaszokkal bővíteni, frissíteni tervezi az összefoglalót; új, fontos érdemi megállapítások esetén mi is visszatérünk azok ismertetésére, s közben készülünk egy hazai helyzetkép bemutatására is.
A cikket illusztráló grafikonok a NEMO Survey on the impact of the COVID-19 situation on museums in Europe című tanulmányában jelentek meg.
A nyitókép a bécsi, zárva tartó, de aktív Kunsthistorisches Museum KHM Stories című, díjnyertes applikációja. Forrás: a múzeum Facebook oldala.
