Balkonkertészet Budapest bérházainak egyikében, közösségi kert Zuglóban, a nagyi betakarításra megérett vidéki veteményese, luxus villás mediterrán kert – különböző formát adhatunk és álmodhatunk meg a magunk kis zöld, rekreációs óázisának, csupán ki kell jelölnünk és elhatárolni egy részt a környezetünkből, hogy megkezdhessük a termőföldünk megművelését. Azonban a vármegyék és ispánok reneszánsz cyberkorában mindez tényleg ennyire egyszerű lenne?
Már hacsak az origónál ragadjuk is meg, azaz a kert és kertészet fogalmainál és azok meghatározásainál, egy egyetemes szintű, dzsumbujos kuszaságba futhatunk bele. Az ezzel kapcsolatos pánikunk – a tudás gyors megértése és a vágyunk annak felhasználására – mégis érthető, hiszen napjainkat a klímaváltozás hatásait éreztető hőségriadók, tengerparti erdőtüzek, számos növény- és állatfaj kihalása, egész tavak kiszáradása, globális vízhiány és elsivatagodás, háborúk, járványok illetve gazdasági válságok kísérik – kell egy hely, amelyet gondozhatunk, kontrollálhatunk vagy akár uralhatunk, ha már a talajt kirántották (kirántottuk) a lábunk alól. Ebben nyújthat meditatív támpontot az On the Necessity of Gardening – An ABC of Art, Botany and Cultivation című kötet, pontosabban mondva inkább enciklopédikus, scrapbook-szerű ábécéskönyv. A számos esszét, tanulmányt és természetesen fotókat, valamint fantasztikus illusztrációkat tartalmazó kiadvány úgy kíván a kertre és kertészetre mint a társadalom és kultúra örökös metaforájára reflektálni, mint egy közeli vagy távoli csemetéit tápláló platánfa, amelynek gyökérhálózata mindent biztonságot adóan behálóz.
240 oldalon át hív elmélyült kalandozásra a Valiz kiadó kötete egységes stílusú, mégis váltakozó színű, képzőművészeti médiumokat és tartalmakat bemutató lapokkal kísérve, amelyeken a kert történelmének radikális fordulatait követhetjük nyomon, útitársként pedig az előző évszázadok és korok művészeinek, íróinak, illetve filozófusainak gondolatai társulnak, akik megannyi leírását és megfestését adták a kertnek.
Korszakok szempontjából három nagy, köztudottan ismert egységre tagolja önmagát[1] a botanikus enciklopédia: a középkori művészetben a földi nyomor elől menekülve a harmónia és termékenység helyszínét reprezentálta a kert, maga volt az égi, Ádám által megművelt Paradicsom előképe – kivétel ez alól, gondolhatnánk jogosan, természetesen a Szépművészeti Múzeumban pár hete bezárt Hieronymus Bosch kiállítás és annak Gyönyörök kertje. Ha a 18. századra ugrunk, a teológiai szférából a politika mezejére lép át a kert, amely a szigorú mértani megtervezésével és a központi perspektíva keretbe komponálásával a világi hatalom igazi státuszszimbólumává vált, ahol nem volt helye a véletlennek, rendezetlenségnek és az ember által elgondolt renddel szembeni őrült káosznak. Mára, az antropocén korszakban – „az emberi tevékenység bolygónkat károsan meghatározó hatásának korában”[2] – amellett, hogy radikálisan újra kell gondolnunk helyzetünket és (legfőképp) gazdasági, geopolitikai érdekeinket a természet rendjében, a kertek korábbi és jelenlegi szerepét is más perspektívába kell helyeznünk. Az On the Necessity of Gardening pedig éppen erre a tudatosságra, a természethez és az anyaföldhöz fűződő, újból felfedezésre váró kapcsolatunkra hívja fel a figyelmet, miközben elkalauzol és kiigazít minket a queer ökológia és az ökofasizmus fogalmi útvesztői között.
Tartalmán túl a könyv komplexitását és diverzitását az is jelzi, hogy párhuzamosan jelent meg a The botanical revolution, on the necessity of art and gardening című, az utrechti Centraal Museumban 2021. szeptember 11. és 2022 január 9. között megrendezett kiállítással, azonban nem annak puszta kísérő katalógusaként. Habár a kiállítás előzménye a kurátor, Laurie Cluitmans 2016-os Prize for Young Art Critics elismeréssel kitüntetett The Possibility of a Garden című esszéje, azonban az önálló kiadványú On the Necessity of Gardening[3] számos elméleti szakíró bevonásával készült. A túlzás nélkül lenyűgözőnek mondható grafikai tervezés Bart de Baets munkája – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy bekerült 2021-ben a Best Dutch Book Designs közé, majd 2022-ben elnyerte a Golden Letter-t. Baets úgy játszadozott a különféle inspirációs elemek kombinálásával, mint ahogy azt maga a természet is teszi, azaz helyet kaptak a kivételek, a hibák és a széljegyzetek, miközben feleleveníti többek között Henri Matisse, Richard Hawkins és William Morris alkotásait, vagy éppen az amerikai pattern and decoration ’70-es és ’80-as évekbeli mozgalmát.
Az On the Necessity of Gardening kézbevételekor azonban önkéntelenül is egy angol kerti sétára asszociálhatunk, az efféle kertek finom, eklektikus eleganciájára, hiszen lapjainak forgatásakor a preraffaeliták festményeitől Georgia O’Keeffe munkáiig, Árkádiától a gerilla kertészetekig (a világháborúk során a katonák által lövészárkokban létrehozott konyhakertek vagy a menekülttáborokban a sátrak melletti palántázás), vagy a 16. századi olasz Bomarzo kertektől az angol Little Sparta kertcsodájáig juthatunk. Minden séta alkalmával más és más növény hívja fel magára a figyelmünket, és sose tudhatjuk, hogy a következő évszakban milyen újabb mag kezd el csírázni.
- Laurie Cluitmans: On the Necessity of Gardening – An ABC of Art, Botany and Cultivation
- Valiz, Amsterdam
- 2021
- 240 oldal
- ISBN 978-94-93246-00-3
- A kötet elérhető az ISBN könyv+galériában
[1] Könyvismertető a Valiz honlapján
[2] Erdősi Eszter: Elméleti kalauz a katasztrófához és annak elkerüléséhez (2019. 06. 14.)
[3] A cím Gerrit Komrij 1990-ben írt Huizinga-előadásában szerepelt.
