„Ugyanis minden ember kettős állampolgársággal születik,
egyaránt polgára az egészség és a betegség birodalmának.”
(Susan Sontag: A betegség, mint metafora, 1978,
Lugosi László fordítása)
Egy szempillantás alatt történt meg, amire sosem gondoltunk volna: megállt a világ. Legalábbis az, amit egész mostanáig a világnak gondoltunk: a napi működés, a termelés és fogyasztás láncolatai, az adok-veszek viszonylatai, az uralom és az alávetettség rendszerei, a szövevényes forgalom mátrixai, az ár-érték libikóka. Ez mind megállt. De emberi találkozásaink se igen vannak, legalábbis a fizikai térben nem. Nincs kontaktus, nincs érintés. Csók és könny. A médiatérben az első hetekben még kétségtelenül szépnek, magasztosnak szánt gondolatok is helyet kaptak, amelyek arról szóltak, hogy most majd, bezártságunkban és elszigeteltségünkben a művészet fontosabbá válik, és most majd kiderül, hogy az segít minket egyben tartani, életben maradni. Ahogy telnek a karantén-hetek, egyre inkább ágyszámokkal, matematikai-statisztikai modellekkel, érkező vagy elmaradó segélycsomagokkal foglalkozik a média és a médiafogyasztó, a művészet pedig egy lett a válság sújtotta, megsegítendő területek közül.
Pedig. Művészet tényleg van. Amikor semmi más nincs, akkor a művészet még mindig létezik, működik, történik. Reflektál a helyzetre, utal és visszautal. Más fénytörésben, új jelentéstartalmakkal kerülnek elő korábbi művek. Mást kezdenek jelenteni. Érdemes őket újra kiakasztani egy lakás falára, és újra szemügyre venni, mert másfél hónappal ezelőtt megváltozott a tekintetünk, másképp nézünk dolgokra. Jelet, jelentést, ne féljünk kimondani: üzenetet keresünk szinte mindenben. Hogy most akkor mi van, mi lesz, mi lehet.
A művészetről az is kiderült, képes válaszlehetőségeket mutatni ezekre a kérdésekre. Képes alternatívákat létrehozni, éppen mert új módon, más módon, eltérő logikák alapján szervezi össze a valóságelemeket és közben újrahuzalozza az emberi tudatot. S mialatt az emberiség egyik része a pandémia mögötti nagy, általános jelentést keresi, hogy – ismét Susan Sontag-ot segítségül hívva – a járvány, mint metafora mit is jelent, hogy mi van mögötte és az valami mit akar mondani nekünk, hogy mi itt a megfejtés, észre se vesszük, hogy a művészet mozgatja a szálakat. A kezek, gumikesztyűben vagy anélkül, a művész kezei.
A művészet nagyon is eleven és taktilis valami. A művész is jobbára kézzel dolgozik és a befogadó (noha a legtöbb múzeumban tilos az ilyesmi) is szeretné megfogni, megérinteni, érezni a műtárgyat. Ha csak nem videómunkáról van szó. De akár akkor is. És most, ezekben a hetekben hirtelen az lett az elvárás, hogy a művészet, mint minden egyéb, legyen online, működjön a virtualitásban, legyen korszerű és innovatív, költözzön a YouTube-ra, a művész pedig Zoom-oljon. Pattanjon fel, mint egy ablak az oprendszerben, legyen bármikor előhívható, mint a Versmondó lány, aki kilép a mesekönyvből, amikor szükségünk van rá, és ha meguntuk, visszazárhatjuk oda.
Csakhogy ez nem így működik. Ez az egész nagyon nem így működik. A művészet öntörvényű, majdnem azt mondtuk, mint egy vírus, de inkább azt mondjuk, mint egy nehezen megzabolázható teremtmény. Nem ugrasztható elő, használható föl és hallgattatható el bárki tetszése szerint. Létezésével folyamatosan arra emlékeztet bennünket, mi is a szabadság, ugyanis a leglehetetlenebb körülmények között is életképes. Keretek közé szorítottságban is képes fejlődni. Magányban is képes interaktálni. Fény nélkül is fotoszintetizál. A betegség birodalmában is él és virul. A hatalom nyomása alatt is szabad.
A karantén idején jusson eszünkbe, mi mindent túlélt már. Jó lesz, ha egyszer megint egy térben leszünk ezzel a teremtménnyel.
A kezek, amelyek a karantén idején is mozgatják a világot
online kiállítás
Bak Imre, Batykó Róbert, Agnes Denes, Eperjesi Ágnes, Ficzek Ferenc , Gellér B. István, Gerhes Gábor, Győri Andrea Éva, Hejettes Szomlyazók, Hencze Tamás, Hopp-Halász Károly, Kiss Adrian, Lantos Ferenc, Nádor Katalin, Roskó Gábor, Szijártó Kálmán, Szilvitzky Margit, Tarr Hajnalka, Tót Endre, Szarka Péter, Vető János, Zuzu-Vető
Támogatott tartalom.
