Az artportal-nak birtokába jutott egy 2019 októberi kormányzati előterjesztés, amelynek létezéséről korábban már hírt adtunk, de a konkrét szöveg ismerete nélkül csak azt írhattuk le: nagy valószínűséggel megszűnik a független kultúra legnagyobb, hazai, közpénz alapú támogató szervezete, az 1993-ban létrejött Nemzeti Kulturális Alap (NKA). A tervezet szövege alapján, amely októberi keltezésű, ez valóban így is lesz, annak érdekében, hogy „nemzetstratégiai szempontok érvényesülhessenek a kulturális célú pályáztatás során is”.
Salátatörvény-tervezetről van szó, amely számos intézményt, így számos törvényt érint a levéltáraktól, közkönyvtáraktól a „webarchiválás” jogi hátterének megteremtésén át a kulturális örökségvédelemig. Ez utóbbiban például változást jelent, hogy régészeti feltárásra ezentúl a Magyarságkutató Intézetnek is volna lehetősége.
Azonban a sok kisebb-nagyobb változás között volna néhány jelentősebb. Ilyen például egy új intézménytípus, a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, amely a terv szerint, más feladatai mellett az NKA helyébe is lépne, praktikusan az NKA Bizottság helyét venné át. A terv szerint azonban „a pályázatok elbírálásáról döntő kollégiumi rendszer megmarad, csupán átstrukturálásra kerül”.
A törvényjavaslat szerint létre kell hozni a Nemzeti Kulturális Tanácsot, mert, ahogy a szöveg fogalmaz: „a kulturális szféra dinamikus és fenntartható fejlődésének záloga az egyes kulturális ágazatok összehangolt, szinergikus irányítása. Ebből kifolyólag indokolt egy olyan szakmai testület létrehozása, amelyhez telepíthetők a magyar kultúrát érintő stratégiai és szakmapolitikai előkészítő döntések”. A szöveg alapján a tanács dolga lenne „a magyar kultúrában követendő irányok, prioritások meghatározása”, és a kultúrára szánt források egy részének „strukturálása”. A tervezet konkrétan megnevezi a tanácsot, mint amely „rendelkezik a Nemzeti Kulturális Alap forrásai felett”.
A Nemzeti Kulturális Tanácsot a „nemzetstratégiai kulturális intézmények” vezetőiből állítanák össze, az elnök pedig a nemzeti erőforrások minisztere lenne. Valamennyi kulturális ágazati területről kiválasztanának „nemzetstratégiai kulturális intézményeket”, s hogy mely intézmény kapja meg ezt a státuszt, azt a minisztérium a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke véleményének kikérésével jelölné ki. A státuszt háromévente felülvizsgálnák.
Noha korábban azt írtuk, az új törvényjavaslat a független színházak támogatási rendszerét is érintené, az előttünk levő szövegben erre nem találunk direkt utalást. Pusztán az előadó-művészeti szervezetek minősítési rendszerét változtatná meg ez a javaslat. A jelenlegi „nemzeti”, illetve „kiemelt” kategóriák helyett bevezetné a „kiemelten minősített” és a „minősített” előadó-művészeti szervezetek megnevezést. Arra sem találtunk utalást ebben a javaslatban, hogy a kormány a kőszínházak vezetői kinevezési gyakorlatában változást tervezne.
Az azonban lehetséges, hogy október óta újabb javaslat-szövegek is készülhettek.
Nyitókép: Nemes Csaba tüntetőtáblája, amelyet 2015-ben, az MMA közgyűlésén mutatott fel
