A Modern Művészetért Közalapítvány
gyűjteményi anyagából válogatott Remix 1. című kiállítás a kollekció
létrejöttének történetére, a kevert funkciójú intézmény, a Kortárs Művészeti
Intézet (ICA-D) misszióinak sokszínűségére, a muzeológiai feldolgozatlanság és
publikálatlanság tényére, ezáltal a gyűjteményben szereplő alkotások
szellemi/művészettörténeti értékének relativitására kívánja felhívni a figyelmet.
Kiállítók:
Beöthy
Balázs, Birkás István, Böröcz András, Braun András, Csáki László, Dániel
András, Diana Kingsley, El-Hassan Róza, Erdélyi Gábor, Eperjesi Ágnes, Gábor
Imre, Gál András, Hajdú Kinga, Havas
Bálint, Imre Mariann, iski Kocsis Tibor, Július Gyula, Kámán Gyöngyi, Keserue
Zsolt, Komoróczky Tamás, Kopasz Tamás, Koronczi Endre, Móder Rezső, Nemes
Csaba, Nemes Nikolett, Ravasz András, ROHO, Roskó Gábor, SI-LA-GI, Szabó Dezső, Szili István, Szépfalvi Ágnes,
Szűcs Attila, Várnagy Tibor, Várnai Gyula, Vincze Ottó, Vogl Philemon
A kiállítás
nagyrészt a ’90-es években készült alkotásokat tartalmazza. A válogatás elsődleges szempontja a
műalkotások technikája, tehát fizikai megvalósulásuk anyagi vonatkozása volt. A
kiválasztott művek még hordozzák az elmúlt évtizedek művészetének jegyeit, s
több szempontból a ’70-es és ’80-as évek művészetének leszármazottai. Még nem
viselik a nemzetközi művészeti szcénából megismert műalkotások formáit, a
szerző még nem úgy jelenik meg, mint e szcéna aktív résztvevője vagy akár
ismerője. Még nem dominál a digitális technológia és telekommunikáció, hiszen
abban az évtizedben az ahhoz való hozzáférés szintje messze alatta volt a
mainak. Az alkotók életkora – a kevés kivételtől eltekintve – a művek születése
pillanatában a „fiatal”, avagy „kezdő” művész kategóriába illett, de ma már (egyesek)
középgenerációs egyetemi tanárrá váltak, s néhányan a Velencei Biennálén
képviselték a magyar színeket. A kiállítás rendezésének
alapkoncepciója egy személyes élményhez kötődik. A rendező számára a kiállított
művek – bár a közelmúlt művészetének termékei –, úgy jelennek meg, mint egy
letűnt korszak művészetének emlékei. Nem csak azért, mert az alkotók már régen
más médiumokat használnak, hanem azért, mert a műalkotások által felrajzolt
kultúrák, valamint az ezen kultúrákra vonatkozó interpretáció – ha tetszik, ha
nem –, kissé eltávolítják mai vizuális
kultúránktól e műveket. Nem eltaszítják, csak már egyértelműen a múlthoz
rendelik. Kérdés tehát: múzeumot kell csinálnunk nekik? Ez a múzeumalapítási
vágy – amennyiben a múzeum felelősen
megőriz, feldolgoz, publikál, tehát az elvárható minimumot nyújtja –, az elmúlt
évtizedek tartozásai miatt Magyarországon még mindig érvényes szakmai ambíció
lehet. A kiállítás tehát remix, mert elemeire bontja a kollekciót, egy
csoportot meghatározott szempontok alapján körülhatárol, és azt új módon, mint
egy lehetséges múzeum gyűjteményének egyik egységét prezentálja.
ingyenes
busz indul Budapestről a Műegyetem K-épülete előtti parkolóból,
16.00., vissza /
back: 21.00.
Kapcsolódó
esemény:
2010. január 8-án, 17 órakor Gulyás Gábor, a
debreceni MODEM igazgatója tart előadást „MODEM –
Debreceni kapcsolódás a művészethez” címmel.
