A huszadik század képzőművészetének igen gazdag gyűjteményével rendelkező düsseldorfi K20 Kunstsammlung «Die Wut der Bilder» címmel, a nyolcvanéves Bernhard Heisig képeiből rendezett nagyszabású időszakos kiállítást.
Werner Tübkével, Willi Sittevel és Wolfgang Mattheuerrel együtt, Heising is alapítója volt a figuratív festészetet képviselő, úgynevezett «Lipcsei Iskolá»-nak, azon kevés csoportok egyikének, amelyet a kommunista Németország megtűrt.Bernhard Heising a háborút megelőző években Hitlerjugend volt, majd katonaként több komoly ütközetben is részt vett, és ezidő alatt olyan rémségek részese volt, amelyek emlékétől – alkotásai tanusága szerint – mind a mai napig képtelen szabadulni. A hatalmas festményeken megjelenő szuronyos katonák, rohamsisakos arc nélküli alakok, rémült tekintetű emberek, megkínzott testek, test nélküli fejek kavalkádja a német expresszionizmusból, ezen belül pedig leginkább Otto Dix, Oscar Kokoschka és Max Beckmann festészetéből táplálkozik. Hogy a háború traumája mellett saját szerepének, saját felelőségének vizsgálata is foglalkoztatja, az világosan kiderül abból, hogy szinte valamennyi képén megjelenik magának a művésznek az arca is.
Heising 1954-től a lipcsei Képzőművészeti Akadémián tanított, de sok kritika érte, mivel sem festészete, sem oktatói tevékenysége nem felelt meg a hivatalos elvárásoknak. 1968-ban megvált posztjától, és csak festészettel foglalkozott mindaddig, amíg a hetvenes évek közepétől be nem következett némi politikai enyhülés. Ekkor visszatért az Akadémiára, és a berlini fal lerombolásáig, Arno Rinkkel együtt, ő volt az, aki amellett, hogy a hivatalos vonaltól eltérő szellemben tanított, sok fiatal művész útját egyengette és segítette őket az indulásnál. Miközben egy olyan jelentős múzeum, mint a düsseldorfi K20 gyűjteményes kiállítást szentel a volt NDK festőjének, megítélése az újraegyesült Németországban még mindig nem egyértelmű. Annak ellenére, hogy Heisig nem tartozott a kommunista rendszer feltétel nélküli kiszolgálói közé, háború alatti és utáni múltja ma is kísérti. A Reichstag közelmúltban lezajlott újjáépítése alkalmával, amelynek során több művész alkotása is elhelyezést nyert az épületben, Heisig festményének elfogadtatása heves vitát váltott ki. Végül bekerült ugyan a Reichstagba, de csak annak ebédlőtermébe, és ott is csak egy szekrény árnyékában szerényen meghúzódva.
A kiállítás legfőbb érdekessége, hogy míg idáig leginkább csak Hitler-elllenes német képzőművészek munkáit ismertük, addig ezúttal egy olyan festő világába nyerhetünk betekintést, aki a annak idején «másik oldalon» állt.
A kiállítás 2005. szeptember 25-ig látogatható.
Belépődíj: 6.50 euró
Katalógus: 24 euró
A nyolcvanéves Bernhard Heisig képeiből rendezett nagyszabású időszakos kiállítás Düsseldorfban
A huszadik század képzőművészetének igen gazdag gyűjteményével rendelkező düsseldorfi K20 Kunstsammlung «Die Wut der Bilder» címmel, a nyolcvanéves Bernhard Heisig képeiből...