A most zajló aukciós szezon nagy érdeklődéssel várt eseményei között szerepelnek azok az árverések, amelyeken összesen közel másfélezer műtárgyra lehetett, illetve lehet majd licitálni a Robert de Balkany-Zellinger gyűjteményből. A két vezető nemzetközi árverőház, a Sotheby’s és a Christie’s egymástól függetlenül, de időben összehangolva más-más helyszínen tette közszemlére a gyűjtemény gondjaikra bízott darabjait.
A Sotheby’s Párizsban, „in situ”, azaz de Balkany párizsi magánpalotájában mutatta be a szeptember végén kalapács alá került tárgyakat, míg a Christie’s jövő márciusban Londonban árverez, de előtte november végén még ők is elhozzák Párizsba a család azúrparti és római kastélyainak berendezési tárgyait.
V. Pál pápa kabinetszekrénye, 1620 körül, a Sotheby’s jóvoltából
De ki volt Balkányi-Zellinger Róbert, aki a királyi családok tróntermeiben, a vérprofi üzletemberek tárgyalóasztalainál és az elegáns sportklubok bárjaiban egyaránt otthonosan mozgott. A Temes vármegyei Iklódon 1931-ben született, és 2015-ben halt meg Genfben. Fiatal éveiről csak annyit tudni, hogy 7 éves korában apjával, egy ingatlanüzletekben is jártas építészmérnökkel került ki Franciaországba. Az ötvenes években az Egyesült Államokban tanult építészetet, és az akkoriban ott nagy sikerrel elindított bevásárlóközpontok európai megvalósításának ötletével tért vissza Párizsba.
Robert de Balkany – a francia politikai életet ismerők számára érdemes hozzátenni, hogy nem áll rokonságban Patrick Balkany-val, az elhíresült politikussal – néhány év alatt nemcsak a Párizs környéki bevásárlóközpontok, de az elegáns külvárosok lakóparkjainak kiépítésében is elévülhetetlen érdemeket, és komoly milliárdokat szerzett.
Kifinomult ízlése volt, amelyhez műgyűjtői hajlamok is társultak, kitartó munkával kutatta fel a XVII-XVIII. század műtárgyait, elsősorban az elpusztult kastélyok felbecsülhetetlen értékű bútorait, tükreit, festményeit, szobrait és óráit. Első házassága – az ismert antifasiszta politikus, André-François Poncet lányát vette el 1957-ben – csak 1966-ig tartott, de már ebben az időben is szépen gyarapodott a de Balkany-család tulajdonában lévő, XII. században épült, Chartres közelében fekvő Saint Mesme-i kastély gyűjteménye.
Robert de Balkany. Fotó: lasba.com
Üzleti sikerei mellett a több nyelven is kiválóan beszélő de Balkany a társasági életben is remekül érvényesült. Legjobb barátai közé sorolhatta például a spanyol és olasz királyi család tagjait és leszármazottaikat. Így aztán nem okozott meglepetést, hogy 1969-ben, második feleségül az utolsó olasz király, II. Umberto lányát, Savoyai Mária-Gabriellát választotta.
Még 40 éves sem volt, amikor már mintegy 8000, frissen épült lakás tulajdonosa volt Párizstól nyugatra fekvő kertvárosokban – és az ingatlanüzletek bevételei biztos hátteret nyújtottak a műgyűjtői szenvedély kiéléséhez is. Bárhol is bukkant fel egy-egy kivételesen szép és értékes régi bútor vagy tárgy, a család ringbe szállt a megszerzéséért. ĺgy került a gyűjteményükbe például V. Borghese-Pál pápa 1620-ban, ébenfából készült, bronzzal, ezüsttel és féldrágakövekkel díszített kabinet-szekrénye, Anthony Van Dyck 1635-ből származó híres portréja, amelyet Carnavaron hercegnőről készített, vagy az angol George Stubbs 1781-ben született festménye Gormanston vikomt fehér kutyájáról.
George Stubbs: Gormanston vikomt fehér kutyájának portréja, 1781, olaj, fatábla, 90,5 x 137,5 cm, a Sotheby’s jóvoltából
A de Balkany hagyaték árveréseire az elhunyt műgyűjtő első házasságából származó lányának kérésére kerül sor, aki édesapja barátait, Mario Tavellát, a Sotheby’s, és Pedro Girao-t, a Christie’s jelenlegi igazgatóit bízta meg az árverések megszervezésével és lebonyolításával. Tavella úgy nyilatkozott, hogy még sohasem volt alkalma egy lakásban annyi olasz, angol és francia műkincset megcsodálnia, mint de Balkany párizsi palotájában.
A siker nem is maradt el: a párizsi aukción 30 ország 1.100 gyűjtője licitált a tételekre, a teljes forgalom megközelítette a 20 millió eurót. A legmagasabb árat, csaknem 2,5 millió eurót a várakozásnak megfelelően V. Pál pápa kabinetszekrénye érte el, s a ritka darabot ezentúl a nagyközönség is láthatja majd, tekintettel arra, hogy az a J. Paul Getty Museum gyűjteményébe került. A második legdrágább tételt, egy 1740 körül készült zenélő asztali órát is múzeum vette meg: a 180-250 ezer euróra becsült műtárgy hosszas licitcsata után 867 ezer euróért került az utrechti Museum van Speelklok birtokába. Van Dyck egymillió euróra becsült említett női portréja némi meglepetésre beragadt, ám Stubbs kutya-portréja a taksáját jóval meghaladó áron, 459 ezer euróért került egy magángyűjteménybe.
Zenélő asztali óra, 1740 körül, Charles Clay, a Sotheby’s jóvoltából
A londoni árverés több mint 700 műtárgya közül a legnagyobb érdeklődésre számot tartó tárgy minden bizonnyal két kilencágú, aranyozott ezüstből készült gyertyatartó lesz, amelyek korábban a York-i herceg gyűjteményébe tartoztak. A márvány alapon álló, kagylókkal is díszített hatalmas kandelábereket az angol ötvösművész, Edgar Farell 1824-ben készítette; az a jelenet látható rajtuk, amikor Héraklész éppen legyőzi a kilencfejű hydrát. A becslések szerint ezért a különleges alkotásért egymillió euró fölötti összeget kell majd fizetnie új tulajdonosának, de ugyanebbe az értéktartományba várják Gaspare Diziani 1740 körül festett, hat képből álló sorozatát is, amelyen Nagy Sándor és Diogenész találkozását örökítette meg.
Nyitókép: Robert de Balkany kastélyának (Chateau Balsan) enteriőrje. Forrás: Pinterest