Az egykor két részre szakított város mindkét felében állnak a fasisztákat kiűző szovjet hadsereg és elesett katonái előtt tisztelgő emlékművek. Közülük a legnagyobbaknak Berlin nyugati felében a Tiergarten, a keletiben a Treptowi Park ad otthont. Előbbit 1945-ben, utóbbit 1946-49 között emelték, ez egyben a legismertebb és a legmonumentálisabb a német területen felállított szovjet emlékművek közül. A német újraegyesítés óta az emlékműveket, melyek sok ezer szovjet katona végső nyughelyét is magukban foglalják, Berlin városa gondozza; fenntartásukra Németország egy, az Orosz Föderációval kötött megállapodásban vállalt kötelezettséget.
Kisebb-nagyobb incidensek, főként neofasiszta csoportosulások szervezésében korábban is előfordultak mindkét helyen, a mostani kezdeményezéseknek és akcióknak azonban aktuálpolitikai kontextusa van – az Oroszország által kirobbantott háború. A Tiergartenben lévő emlékmű kapcsán politikai vita bontakozott ki a német fővárosban, ami nem a komplexum léte vagy nemléte, hanem az annak szélein álló egy-egy tank körül zajlik. Ukrajna orosz megtámadása óta ezeket a tankokat ismeretlenek többször letakarták már az ukrán nemzeti zászlóval. Stefanie Burg, a berlini képviselőház CDU-frakciójának helyettes vezetője most e tankok eltávolítását követeli, mondván, a legújabb háború kitörése óta az emberek másként tekintenek az emlékműre. A tankok ma már nemcsak Németországnak és egész Európának a fasizmus alóli felszabadítására emlékeztetnek, hanem „jelképévé váltak a Putyin-rezsimnek a földrajzi határokra és az emberi életekre fittyet hányó háborújának is. Orosz tankok törnek előre ma Európában – Ukrajnában, abban az országban, melyből a Tiergartenben eltemetett katonák közül sokan származnak. A szovjet emlékmű történelmi tankjai az agresszió és a háborús bűnök szimbólumai lettek és el kell tűnniük a berlini városképből” – követeli a politikus határozattervezete, melyet egyelőre még saját frakciója sem vitatott meg és hagyott jóvá. Más, az ügyben megnyilvánuló pártok képviselői, különböző indoklással ugyan, de nem támogatják a javaslatot. Bettina Jarasch (Zöldek), a város egyik alpolgármestere úgy véli, az emlékmű a maga eredeti formájával – azaz a tankokkal együtt – része a történelemnek és azoknak az elesett katonáknak állít emléket, akik között oroszok és ukránok egyaránt nagy számban voltak. Utalt arra is, hogy Berlin a Németország és Oroszország közötti megállapodás miatt maga nem is dönthet a tankok eltávolításáról.
A Baloldal helyi ügyvezetője, Sebastian Koch a javaslatot „butaságnak” nevezte, mondván, az „kifejezetten Putyin malmára hajtja a vizet, aki a fasizmus leküzdését kifejezetten orosz sikerként akarja beállítani, miközben a Vörös Hadseregben egymással vállvetve harcoltak az egykori Szovjetunió számos népének képviselői” .
A szabaddemokraták (FDP) nevében nyilatkozó Stefan Förster morálisan érthetőnek nevezte a javaslatot, de hozzátette, hogy ez a kérdés csak szövetségi szinten dönthető el és a szerződéses kötelezettségek miatt elfogadásának minimálisak az esélyei. Helyette inkább azt javasolta, hogy Nyikolaj Berszarin egykori szovjet városparancsnokot töröljék a díszpolgárok listájáról és felvetette a Berlin és Moszkva közötti testvérvárosi együttműködés felfüggesztését is. (Ezt egyébként a CDU tartományi elnöke és frakcióvezetője már márciusban javasolta, a szociáldemokrata Franziska Giffey kormányzó polgármester azonban azonnal elutasította.)
A Treptowi Park emlékművéről különböző aktivistacsoportok mondtak véleményt; az elmúlt napokban kétszer is feliratokat fújtak vagy festettek a több részből álló emlékműegyüttes egyes elemeire. Először angolul az „Ukrán vér az orosz kezeken” és a „Putyin=Sztálin” szövegeket festették vörös festékkel az emlékmű központi szobrának talapzatára, majd a Mörder (Gyilkosok) és Orks (Orkok) szavakat az építményegyüttes egy másik elemének falára. (Az orkok J.R.R.Tolkien műveiben a gonosz szereplők szolgálói, katonái.)
A berlini orosz nagykövetség már az első akció után „a nyilvánvaló vandalizmus miatti mélységes megdöbbenésének” adott hangot és jegyzékben követelte a feliratok eltüntetését, a tettesek felelősségre vonását és olyan, átfogó intézkedések meghozatalát, amelyek a jövőben megakadályozzák a hasonló rongálásokat. Erre reagálva Iris Spranger berlini belügyi szenátor jelezte, hogy „az ukrajnai háború miatt védendő objektumok vonatkozásában” módosították a védelmi koncepciót; a Treptowi Parkban ebből jelenleg annyi látszik, hogy több ponton fényszórókat állítottak fel.
Közben kiderült, hogy még egy, politikai töltetű emlékmű vált az ukrajnai agresszió elleni tiltakozás terepévé: Berlin Prenzlauer Berg kerületében egy Ernst Thälmann emlékmű talapzatára festették fel „A Kremlnek égnie kell” feliratot.
Más hírek szerint a németországi szovjet emlékművek elleni új keletű, az ukrajnai invázió által motivált akciók már mesze túlnőttek Berlin határain; a múlt héten például Potsdamban vörös festékkel töltött kechupos flakonokkal dobálták meg az ottani, elesett szovjet katonák földi maradványait is őrző emlékművet. A helyi politikusok elítélték az akciót, mondván, az emlékművel megörökített történelmi események és az Ukrajna elleni mostani orosz támadás között nincs semmilyen összefüggés. A rendőrség eddig összesen 16 olyan esetet regisztrált, amikor ismeretlenek szovjet vonatkozású emlékművek megrongálásával fejezték ki tiltakozásukat az ukrajnai orosz agresszió ellen. Eközben felerősödtek azok a hangok, amelyek az ilyen emlékművek eltávolítását követelik. A politikusok elutasítják ezt a követelést, részben az említett nemzetközi szerződéses kötelezettségekre, részben arra hivatkozva, hogy ezek az emlékművek egy adott történelmi időszak tanúi, melynek történéseit a friss fejlemények tükrében sem lehet újraírni.
Borítókép: A szovjet hősi emlékmű részlete a berlini Tiergartenben, előtérben az ominózus tankok egyikével. Forrás: Wikimedia Commons
