A tálibok, több heti előrenyomulás után, augusztus 15-én, szinte akadálytalanul foglalták el Afganisztán fővárosát, Kabult. Még ha maradtak is területek, amelyeket egyelőre nem ők ellenőriznek, az országot ezzel gyakorlatilag az irányításuk alá vonták. Ashraf Ghani államelnök távozott az országból, a tálib erők elől eddig legalább 250 ezren hagyták el otthonukat. Az afgán lakosságnak az a része, amely nem szeretne újra a talibán rezsim uralma alatt élni, pánikban van és menekül, sokan megrohamozták a kabuli reptér induló repülőgépeit – az erről tanúskodó drámai képek bejárták a világsajtót. Afganisztánban az a veszély is fenyeget, hogy az élet minden területét a radikális iszlamizmus nevében ellenőrző és átalakító tálibok ismét betiltják a művészetet, a művészi ábrázolás és reprezentáció különféle formáit, ahogy ezt gyakorlatilag már megtették az első kormányzásuk idején, 1996 és 2001 között. Akkor nemcsak a zene volt tiltott, de az emberi test bármiféle művészi megjelenítése is – emlékezetes, hogy 2001-ben felrobbantottak több, az ötödik-hatodik században keletkezett, sziklába vésett, óriás Buddha-szobrot is –, a tálib államban maga a művészi tevékenység vált lehetetlenné.
Mások mellett az Egyesült Államokban élő, afgán származású írókat és művészeket tömörítő AAAWA nevű szervezet is közleményben szólította fel az Államok kormányát, hogy tartsa nyitva nagykövetségét és segítsen a menekülni akaró afgán állampolgároknak. Az amerikai közszolgálati média, az NPR beszámolója szerint egy afgán művészeti civil szervezet, a street arttal és társadalmi aktivizmussal foglalkozó ArtLords tagjai vasárnap, a tálib bevonuláskor nagyméretű falfestményt készítettek Kabulban, amely az empátiára és az emberi érzésekre hívja fel a figyelmet. Az NPR a csoport egyik alapítóját, Omaid Sharifit idézi: „Nem vagyok biztos abban, hogy festhetek-e még valaha, vagy sem. És abban sem, hogy a szervezetünk létezhet. Nem biztos, hogy a festményeim meglesznek holnap is. De mégis, ma egy pár órán át festettem az utcán, Kabulban. Remélem, hogy megtehetem még.”
Minthogy az első tálib uralom időszakában a nőket kizárták az oktatásból és a munkavégzésből, valamint a lakhelyüket sem hagyhatták el burka viselése és férfi kísérő nélkül, a mai Afganisztán női művészeire még rosszabb sors várhat. Sahraa Karimi, afgán filmkészítő drámai nyílt levelét a Facebookon osztotta meg számos alkotó és filmes szervezet. A levél szerzője arról ír, hogy a tálibok előrenyomulását megtorlások, gyilkosságok kísérik, kivégezték a kormányzat kultúráért és médiáért felelős miniszterét is. „Ha a tálibok átveszik az uralmat, betiltják a művészetet. Én és a hozzám hasonló filmesek lesznek a következő célpontjuk. A nőket megfosztják jogaiktól, visszakényszerítenek minket az otthonunk félhomályába, a hangunkat elfojtják. A világ nem teheti meg, hogy hátat fordít nekünk.”
A The Art Newspaper az afgán műemlékek és kulturális örökség várható sorsáról közöl cikket. Egy magát megnevezni nem kívánó múzeumi szakembert idéznek, aki szerint „ahogy a leopárd sem válik meg a pöttyeitől”, úgy a tálib rezsim sem valószínű, hogy megváltozik az 1996-ban megismerthez képest. Ezért a kabuli Nemzeti Múzeum szakemberei a gyűjtemény egy részét már rejtekhelyekre menekítették. A lap forrása emlékeztet, hogy a múzeum kincseiben nemcsak a tálibok rombolása okozott károkat, de már az 1994-es polgárháború időszaka is, így azóta előkészített menekítési terveik vannak. Azt is elmondja, hogy hiába jelentették ki a tálib erők egy februári közleményükben, hogy tiszteletben fogják tartani a kulturális örökséget, veszélyben vannak a még egyáltalán meglevő régészeti feltárások, kutatóhelyek és látnivalók is az országban. A lap által megkérdezett kurátor szerint, ha nem is rombolják a múlt értékeit majd úgy, ahogy korábban tették, a kulturális tevékenységek beszüntetésével is hatalmas károkat okozhatnak.
- Frissítés 15.47:
Sahraa Kariminak a Twitteren közzétett üzenete alapján úgy tűnik, ő és 11 másik személy kedden el tudták hagyni az országot. Az üzenetben köszönetet mond a török és az ukrán követségeknek illetve kormányzatoknak, az Iránban működő szlovák nagykövetségnek, valamint a Szlovák Film és TV Akadémia nevű szervezetnek. A hírt a török Daily Sabah nevű weboldal is átvette és megerősítette.
Nyitókép: Lida Abdul: White House, 2005, 16mm film transferred to video (color, silent), 4:58 min. / Fund for the Twenty-First Century / MoMA / © 2021 Lida Abdul
A cikk lejjebb folytatódik.