Hiller István szakmai és politikai konszenzust szeretne abban, hogy háromévente kiterjedt felmérés készüljön az ország kulturális életéről, a változásokról, a köztes időszakokban pedig a kultúra egy-egy szeletét érintő „mélyfúrásokra” van szerinte szükség. Kifejtette, hogy az utolsó nagy kulturális felmérés 1996-ban készült. A tavaly ősszel kezdődött új adatfelvételek eredményeit rögzítő Találkozások a kultúrával című hat füzet első két darabja – amely a művelődési házak, illetve a fesztiválok közönsége, helye és szerepe a kulturális fogyasztásban témát dolgozza fel – már megjelent. A következő hónapokban elkészülő többi kiadvány a budapesti és vidéki kulturális intézmények látogatásával, a könyvtárakkal és az olvasási szokásokkal foglalkozik, bemutatja továbbá az előadóművészetek, a színház, a zene, valamint az alkotóművészek helyét, szerepét – mondta a miniszter. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke, aki a kulturális stratégiát előkészítő úgynevezett stratégiai tanácsot vezeti, az 1996–2003 közötti időszakot érintő kulturális állapotfelmérést ismertetve kettészakadt társadalomról beszélt a szabadidő eltöltését illetően. Az adatok szerint a lakosság 53 %kulturálódó, aktív (közülük 33 % eljárós, 20 % otthonülő, olvasós), 47 % passzív. Megemlítette, a magasabb társadalmi státus nagyobb kulturális aktivitással jár. A tapasztalatok szerint összességében enyhén nő a kulturálisan aktív csoportok aránya és színesedik a kínálat. Az átfogó kulturális stratégia, meggyőződése szerint, a médiapolitika átgondolását igényli. A felmérések eredményét a Magyar Művelődési Intézet gondozza, e célból külön kutatásszervező közösséget hoznak létre – tájékoztatott Borbáth Erika, az intézmény új főigazgatója
A tapasztalatok szerint összességében enyhén nő a kulturálisan aktív csoportok aránya és színesedik a kínálat.”
Hiller István szakmai és politikai konszenzust szeretne abban, hogy háromévente kiterjedt felmérés készüljön az ország kulturális életéről, a változásokról, a köztes...