A The Art Newspaper idén is megjelentette a világ 100 leglátogatottabb múzeumának listáját. Míg a korábbi rangsorok az előkelő helyezésért folyó presztízsharc miatt voltak elsősorban érdekesek, a 2020-ra vonatkozó lista inkább azért, mert minden korábban hozzáférhetővé vált adatnál pontosabban mutatja, milyen elképesztő méretű visszaesést okozott a koronavírus járvány. A 100 múzeum együttesen 54 millió látogatót fogadott az előző évi 230 millióval szemben, ami 77%-os visszaesést jelent.
Az egyes intézmények számai ugyanakkor nagyon különbözőek, amiben alapvetően általuk nem befolyásolható okok – így például az érintett országok járványhelyzetének súlyossága és az ellene folytatott harc eszközeinek különbözősége vagy a helyi, az adott ország más régióiból és a külföldről érkező látogatók közötti arányok – játszanak szerepet. És persze a szerencse is, hiszen azok a múzeumok, amelyek nagy blockbuster kiállításaikat még az első negyedévre, vagy a járványügyi szempontból lazább nyári hónapokra ütemezték, nyilvánvalóan kisebb veszteséget szenvedtek el, mint azok, ahol ezek a tárlatok a második vagy a negyedik negyedévre estek – vagy többnyire csak estek volna. A legrövidebb zárvatartással, 44 nappal az osakai National Museum of Art úszta meg, amely most 270 ezer látogatóval, a 93. helyen először szerepel a listán.
A TOP 100-ban a látogatószám visszaesésének mértéke az adott körülmények között nagyon alacsonynak mondható 28% és a valóban drámai 86% között váltakozik. Az előbbi számot a korábban a lista közelébe sem jutó, arra a 99. helyen 253 ezer látogatóval most is épphogy felfért új-zélandi Christchurch Art Gallery produkálta, amelynek mindössze 54 napot kellett zárva tartania egy, a pandémia által az átlagosnál jóval kevésbé sújtott országban. 86%-os visszaesést két múzeumban is mértek, a Kreml Múzeumaiban Moszkvában és a glasgow-i Kelvingrove Art Gallery-ben. Előbbi 133 napig tartott zárva, Glasgow esetében ez a szám nem ismert. A látogatószám visszaesésének tág határok között mozgó mértékéhez hasonlóan nagyok a különbségek a zárvatartási napok számában is. Jó néhány múzeumban, főként az USÁ-ban, ez a szám meghaladta a 200-at is; az 1,12 millió látogatóval az előző évi negyedikről a 9. helyre lecsúszó Metropolitan Museum of Artban 202, a washingtoni National Portrait Gallery-ben és a Smithsonian American Art Museumban 225, a Los Angeles-i Getty Centerben 249 ilyen nap volt – nem véletlen, hogy ezeken a helyeken a visszaesés mindenütt 80% feletti volt. A Getty több mint 8 hónapos zárvatartása egyben abszolút rekord is a 100-as listán; ilyen körülmények között nem csoda, hogy látogatószámuk is az átlagosnál nagyobb mértékben, 81%-al esett vissza. Ugyanakkor a zárvatartás időtartama nem ad teljes képet a korlátozásokról, hiszen számos múzeum az újranyitást követő hosszabb-rövidebb ideig is csak erősen korlátozott kapacitással működhetett, a nagy kínai múzeumokban például a napi limit a korábbinak kezdetben csak tíz százaléka volt.
Bár a rangsor az előző évihez képest alaposan átrendeződött, a szűk élbolyban kevés változás történt. Az utóbbi évek 10 millió körüli látogatószámával szemben 2,7 millióval is megőrizte első helyét a párizsi Louvre, ahol a visszaesés az átlagosnak mondható, 150 napos bezárás ellenére „csak” 72%-os volt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az év nagy blockbustere, a még 2019-ben megnyitott Leonardo da Vinci-kiállítás az első negyedévben zajlott, így a lockdown még nem érintette. Maradt a második helyen a pekingi National Museum of China is, de lemaradása a Louvre-tól már jelentős. Tárlatait 1,6 millióan láthatták, ami az átlagosnál kicsit nagyobb, 78%-os visszaesést jelent, vélhetően főként a pandémia első hulláma idején Kínában bevezetett rendkívül szigorú korlátozások miatt. A dobogó harmadik fokára a 77%-os visszaesést jelentő 1,43 millió látogatóval a londoni Tate Modern került, ami a 173 napos zárvatartás és a normális években magas külföldi látogatói arány mellett tisztes eredménynek mondható. London egyébként az egyetlen város, amelyik nem egy, hanem rögtön három intézménnyel is szerepel a TOP 10-ben: a Tate-nél jóval tovább zárva tartó British Museum 1,27 millió látogatóval az ötödik, míg a National Gallery 1,19 millióval a nyolcadik.
A közép- és kelet-európai térségből a szentpétervári Állami Orosz Múzeum került be – ezúttal először – a TOP 10-be; az 1,2 millió látogató meglepően alacsony, 50%-os visszaesést jelentett és a 7. helyhez volt elég. Ugyanott valamivel 1 millió alatt maradt és épphogy kicsúszott a TOP 10-ből az Ermitázs, ahol a visszaesés 80%-os volt; a két múzeum közötti jelentős különbség pontosan mutatja, mennyivel több külföldi látogatja a nemzetközi gyűjteményű Ermitázst, mint az orosz művészetre koncentráló Orosz Múzeumot. Moszkvában viszont a visszaesés mértékét tekintve nem érzékelhető érdemi különbség a Szentpétervárhoz hasonlóan eltérő profilú két nagy múzeum, a Tretyakov Képtár és az Állami Puskin Múzeum között; előbbinek 894 ezer, utóbbinak 564 ezer látogatója volt. A szomszédos Bécsből három múzeum is szerepel a listán, a visszaesés mértéke mindhárom esetben az átlagoshoz közeli mértékű volt. A legelőkelőbb helyen közülük a Kunsthistorisches Museum található; 454 ezer látogatójuk a 40. helyhez volt elég. Térségünkből még a varsói Királyi Palota és a Krakkói Nemzeti Múzeum szerzett előkelő helyezést, előbbi a 28., utóbbi a 74. a listán.
Arra még jó esély mutatkozik, hogy az idei év javuló számokat hozzon, az azonban teljességgel kizárható, hogy a korábbi évekhez hasonló eredmények szülessenek. Elsősorban azért, mert az első negyedévben nagyon kevés intézmény tarthatott nyitva, de azért is, mert pénzügyi és logisztikai okokból jóval kevesebb blockbuster kiállítás várható idén, mint az elmúlt években. Mindezt a múzeumlátogatók feltételezhető „kiéhezettsége” csak részben kompenzálhatja.
Magyar múzeum a korábbiakhoz hasonlóan most sem került a 100 leglátogatottabb közé, de a trendek összehasonlítása érdekében néhány nagyobb, képzőművészeti profilú intézménynél érdeklődtünk a tavalyi számok iránt. Választ nem mindenhonnan kaptunk, de a beérkezett információk a nemzetközi számokkal összhangban álló képet mutatnak – hasonlóan nagy, intézmények közötti eltérésekkel. A Szépművészeti Múzeumot tavaly 164 ezren keresték fel, ami 68%-os visszaesést jelent, míg a Magyar Nemzeti Galériában 66 ezren jártak, 83%-al kevesebben az egy évvel korábbinál. A Ludwig Múzeumot, ami 58%-al kevesebb napon volt látogatható, 33 ezren, 69%-al kevesebben keresték fel. A pécsi Janus Pannonius Múzeum intézményei közül a Csontváry Múzeumban 14.648-an, a Vasarely Múzeumban pedig 12.481-en jártak, ami 36, illetve 30%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ez kiemelkedően jó eredménynek értékelhető, annál is inkább, mert a múzeumok két részletben közel öt hónapig zárva voltak és a maradék idő egy részében sem a szokott módon és nyitvatartási időben várták a látogatókat. A Modern Magyar Képtárban ugyanakkor erősen érződött a 2020-as időszaki kiállítási program nagy részének meghiúsulása; itt az egy évvel korábbi 6987 helyett csak 1098 érdeklődőt fogadtak.
Nyitókép: Ilya and Emilia Kabakov: The Empty Museum (1993). Photo: Sculpture-Center.org
