Amy Winehouseról nem decens zsidó lányként szoktak megemlékezni, hanem mint kirobbanó tehetségű énekesnőről, vagy mint a drogok áldozatáról. Függőségeit a brit bulvármédia több rendben elkövetett különös kegyetlenséggel tárta a nyilvánosság elé. Élete, családi gyökerei azonban rejtve maradtak.
Korábban senkinek nem kellett elszenvednie az övéhez hasonló mértékű nyilvános image-amortizációt. Most azonban mintha a Winehouse család visszakövetelné Amy-t, méghozzá a halálának helyszínétől pár utcányira található Londoni Zsidó Múzeum termeiben.
Amy Winehouse: A Family Portrait, mondja a kiállítás címe. A camdeni múzeum előtt nem szoktak sorok kígyózni, ezen a nyáron mégis turisták tömörülnek itt, akik mind az énekesnő relikviáira kíváncsiak. A múzeum látogatói a brit zsidóság történetét bemutató állandó kiállításról gyakran tudomást sem véve rögtön a legfelső emeletre sietnek, hogy megnézzék Amy családi fotóit, könyveit, ruháit, színpadi belépőkártyáit, s mindazt amit bátyja, Alex Winehouse a múzeum rendelkezésére bocsátott, és nem ritkán jegyzeteivel is ellátott. Mint például a CD-gyűjteményét, amelynél nem mulasztotta el megjegyezni, hogy bizonyos darabjait Amy tőle orozta el, csakúgy mint a Snoopy füzeteket.
Családi portré – hirdeti a cím, s a kiállítás bemutatja a Winehouse család történetét az 1890-ben fehéroroszországból emigránt ükapát, és Cyntia-t az énekesnő jazz rajongó nagymamáját, aki egykor Ronnie Scott-al randizott, s akihez Amy nagyon közel állt, nevét jobb karjára tetoválva is viselte. Alex úgy nyilakozott a családról, hogy nem vallásosak, csak hagyománytisztelők.
Amy iskolás írásával papírra vetett kedvenc dalainak listája mellett gitárja és könyvei is a tárlókban láthatók, Charles Bukowski és Dosztojevszkij művei mellett kóser szakácskönyvet is találunk, bár úgy tűnik, ezt nem használta. A kiállítást nem a sztárság csillogása, hanem az intimitás jellemzi, elsősorban az észak-londoni családra és az énekes fiatal éveire koncentrál. Nem Amy zsidóságát hangsúlyozza, és – ahogy Alex az egyik terem falán fogalmaz – nem is szentélynek vagy emlékhelynek szánták. Úgy tűnik, inkább arra a sziszifuszi feladatra vállalkoztak, hogy a média torzító hatását némiképp kiegyensúlyozzák. A Winehouse család joggal követeli vissza lányát és lánya emlékét a bulvársajtótól. Kebléhez öleli a tékozló leányt, s mindezt egy intim kiállítás keretében teszi, szűkebb környzetükben, a londoni Camden Town-ban.
Szeptember 13-ig, Jewish Museum, London