A Park Galéria – a Molnár Ani Galéria filiáléjaként működő lépcsőfordulónyi kiállítótér a MOM Park bevásárlóközpont személytelen közegébe integráltan új megvilágításba helyezi a kortárs művészetet. Idén hatodik évfordulójához érkezett a budai plázában működő kiállítótér, amely számos színvonalas bemutató után úgy tűnik sikeres struktúrának bizonyult.
Baglyas Erika aktuális kiállítása, a kifejezetten erre az alkalomra készült persely-installáció a helyszín kontextusában sajátos értelmet nyer. Adományozás, jótékonykodás és takarékoskodás. Ezek a fogalmak egyaránt beugorhatnak egy persely látványakor. Ráadásul, ha egy túlméretezett házikó-makett formájában, egy plázában kerül a szemünk elé, rögtön valamilyen segélykérő szervezet olykor hatásvadász kampányára gondolunk, amikor érzelmi nyomás útján próbálnak pénzt kisajtolni belőlünk. Az adományozás gesztusával a társadalom támogatásra szoruló csoportjainak (beteg és/vagy szegény gyerekek, otthontalan állatok és emberek, vakok és gyengén látók, stb.) juttatott pénzösszeg az egyén személyes hozzájárulásaként javít a rászorulók sorsán. Az adakozó saját lelkiismeretének megnyugtatására pénzt dobál bizonyos erre szolgáló gyűjtőtartályokba, ellenszolgáltatásként azzal a boldog és megindító tudattal távozik, hogy (legalább aznapra) kivette a részét társadalmi felelősségvállalásból. Manapság ezek a jótékonykodás céljából kihelyezett dobozok, ládák és egyéb edények meglepően nagy számban fordulnak elő bevásárlóközpontok, plázák területén. Logikus, hiszen az idelátogatók (többnyire) pénzt akarnak költeni, melynek egyik formája akár az adományozás is lehet. Komplex társadalmi folyamatokat modellezhetnénk a jótékonykodás módszereivel és a különböző helyszínek és időszakok szerint megoszló sikerével, e rendszer egy részletével foglalkozik Baglyas Erika installációja.
A persely-házikó képet tovább bonyolítja, hogy a házat kerítésként minden oldalról szalagkordon veszi körül, amely egyszerre elhatárolja a nézőt a tárgytól, miközben növeli annak értékét azzal a képzettel, hogy biztonságra, védelemre van szüksége. Ha körbesétálunk a ház körül, szembetűnő, hogy a szalagra írt szöveg a ház négy oldalán más és más, (gazdagok a gazdagoknak, szegények a gazdagoknak, szegények a szegényeknek, gazdagok a szegényeknek), így az anyagi helyzettel összefüggő társadalmi egyenlőtlenségek hangsúlyozásával az adományozás átláthatatlanságára is utal. Mind a négy oldalon egyforma távolságban van a kordon a háztól, mégis a kémény – ahonnan a füst szállhatna ki, akár az elköltött pénz metaforája – amelyen ezúttal a persely nyílásaként funkcionál, a legkényelmesebben a „szegények a gazdagoknak” oldalról érhető el. Kettős benyomást kelt ez a helyzet: arra utal, hogy a szegényeknek kell a legtöbbet takarékoskodniuk (hiszen az ő oldalukról a legkönnyebb – legalábbis fizikailag – pénzt dobálni a perselybe), míg ők „adnak” a legtöbbször a gazdagoknak, így a szociálisan peremre került rétegek kiszolgáltatottságát is érzékelteti. Ellenben a legtávolabb került oldal a „gazdagok a szegényeknek”, ahonnan (átlagos testalkat és célzóképesség birtokában) igen nehéz betalálni a kéménybe egy pénzérmével (a bankjegyről már nem is beszélve).
A ház tehát véd és őriz, miközben a lábazatig teljesen átlátszó, így a takarékosság, avagy az adománygyűjtés eredményessége kívülről is nyomon követhető. A művész elképzelése szerint a mű részét képezi a bedobált pénz, arról azonban még nem határozott, mi lesz a sorsa a fél év kiállítótérben töltött idő alatt összegyűlt összegnek. A művész plázában, kortárs művészettel gyűjt pénzt, de nem mondja meg, milyen célra. Eszünkbe juthatnak a pénzszerzés eme félhomályos területén manőverező szervezetek, de itt nem csak róluk van szó. Miként követhető a pénz útja a kultúra és az élet egyéb területein? Hogyan szerezhető forrás egy műalkotás vagy akár egy otthon létrehozására? Efféle kérdések is felmerülnek a mű kapcsán, amelynek hatását a jól eltalált szlogen-cím (Jó előre gondoljon a jövőjére!) is erősíti. Akár a nehézkes finanszírozási rendszer útvesztőiben bukdácsoló művész találékony megoldásaként is értékelhető a persely-installáció. A Park Galériától néhány méterre, a zárás előtt féláron árusító étkezde előtt sorban álló hajléktalanok biztosan más értelmet látnának a műben.
Jó előre gondoljon a jövőjére!, Park Galéria 2014. január elejéig