Január 7-én, röviddel a Charlie Hebdo munkatársainak meggyilkolása után, 12 óra 52 perckor Joachim Roncin francia grafikus, a Stylist magazin művészeti vezetője a Twitteren közzétette fekete alapon fehér és szürke, reklámbetűkkel írt szlogenjét: „Je suis Charlie”. Charlie vagyok – szól a szlogen, amelyet már lefordítani sem kell, ugyanis pillanatok alatt bejárta a világot.
Ő volt a legjobban meglepve, amikor azt látta, hogy a lehető legegyszerűbb eszközökkel elkészített „plakátja”, azaz inkább netflyer-e, bannere, futótűzként kezd terjedni a közösségi oldalakon, és olyan jelentős lapok is átveszik, mint a Le Monde vagy a Libération. A Twitter közlése szerint a Je Suis Charlie felhasználásával csak Párizsban és környékén három nap alatt több mint 5 millióan fejezték ki szolidaritásukat az áldozatokkal, és ezt a számot aztán követhetetlen mennyiségben növelték tovább Franciaország, Európa és a világ többi részének twitterezői. A következő napokban a legkülönbözőbb formákban, falragaszokon, plakátokon, hirdetőtáblákon, és a több milliónyi franciát mozgósító köztársasági meneten is találkozhattunk Joachim Roncin ikonná, Franciaországban véglegesen a sajtószabadság szimbólumává vált üzenetével.
Martin Argyroglo fotója. Forrás: golem13
Ugyancsak a Twitteren indult világkörüli útjára a leginkább építészeti és színpadi munkáiról ismert fiatal fotós, Martin Argyroglo felvétele, a Köztársaság győzelme, amely a Nation-téren álló szoborról kapta címét. A kép a már említett január 11-i köztársasági menetelés végállomásán, a Nationnál készült, megörökítve a szobor tetején és körülötte különféle üzeneteket hirdető táblákkal, zászlókkal és más szimbólumokkal csoportosuló emberek egységgé kovácsolódott színes sokaságát. Miután hazatért, felvételét hommage-ként feltette a Twitterre, majd másnap arra ébredt, hogy fotója az egész világon ismertté vált, és sokan Delacroix, még többen pedig Géricault egyik híres festményének a parafrázisát látják benne.
Három nappal később ez lett a Nouvel Observateur címlapfotója. Géricault talán legismertebb festménye, a Medúza tutaja a kapitánya által elhagyott süllyedő hajó legénységének és utasainak küzdelmét ábrázolja a halállal, amivel a festő nem is annyira az ember és a természet örök harcára, sokkal inkább a társadalmi kiszolgáltatottságra, a korrupcióra akart utalni. A fotóst saját bevallása szerint más meggondolások vezették a kép megkomponálásában, de nagyon örült annak, hogy a közönség ezt látta bele munkájába, hiszen „Géricault festménye az ellenállás gondolatát is jelképezi”.
Stéphane Mahé fotója. Forrás: thompsonreuters blog
A Reuter-ügynökség fotósának, Stéphane Mahénak ugyancsak a Nation-téren készített, és a szobrot központba helyező felvétele, amelyen a sok résztvevő mellett egy óriási méretű ceruzát magasba emelő férfi alakja dominál, szintén az újságok címlapjaira került. Delacroix A Szabadság vezeti a népet című híres festményével való hasonlósága miatt A Ceruza a népet vezeti címet kapta.
A karikaturisták, grafikusok és street art művészek közül is sokan reagáltak azonnal a tragikus eseményre.
Így például Lille utcáit ellepték Jef Aerosolnak a meggyilkolt rajzolókról készített monumentális méretű portréi. A portugál származású, Svédországban született és Franciaországban élő graffiti művész, Andre Saraiva, (alias Mr.A) falrajza pedig, ceruzát felmutató jellegzetes figurájával (egyik szeme kör, a másik kereszt) és a “Je suis Charlie” felirattal a Palais de Tokyo-ban látható. Megszámlálhatatlan mennyiségű karikatúra jelent meg a napilapokban és kering az interneten olyan alkotóktól, mint Hervé Pinel, aki a Journal du Dimanche állandó rajzolója, vagy a jelenleg Londonban élő, többek között a New York Times-nak és a The Guardian-nek is dolgozó grafikus, Jean-Jullien, a képregény-rajzoló Boulet vagy az illusztrátor Tiffany Cooper.
Jef Aerosol munkája. Fotó: inspiringcity
Andre Saraiva munkája, Palais de Tokyo. Forrás: lemouve.fr
Hevér Pinel rajza. Forrás: lejdd.fr
Mellettük Banksy, a belga Geluck, a holland rajzfilmes Ruben L. Oppenheimer, valamint kevésbé ismert, ismeretlen és névtelen rajzolók sokasága tisztelgett karikatúráival a Charlie Hebdo meggyilkolt munkatársainak emléke előtt. Néhány webhely, ahol ízelítőt kaphatunk belőlük:
http://www.topito.com/top-dessins-hommage-charlie-hebdo
http://www.jdubuzz.com/2015/01/08/20-dessins-en-hommage-a-charlie-hebdo/
Martin Argyroglo fotója és Delacroix festménye. Forrás: golem13