A történet szerint Clark Kentnek, azaz a világ talán legismertebb és legkiterjedtebb históriai múltú képregény-karakterének, Supermannek a 17 éves fiáról van szó. A Superman: Son of Kal-El című füzetsorozat ötödik, kedden megjelenő epizódjában Jon Kent egy férfi újságíróval, Jay Nakamurával kerül viszonyba. A DC októberben jelentette be, hogy a sztori, amelyben az alkotók az ifjabb Supermant egy azonos nemű kapcsolatba helyezik, előkészületben van, a képekért a Harley Quinn-sorozatból ismert John Timms, a történetért és a szövegért Tom Taylor felel. Utóbbi így kommentálta a bejelentést: „Mindig is azt mondtam, hogy mindannyiunknak szüksége van hősökre, és mindenki megérdemli, hogy a hőseiben lássa önmagát. Superman szimbólum, amely mindig a remény, az igazság és az igazságosság melletti kiállást jelenti. Ma egyre többen ismerhetik fel magukat a képregény műfaj legerősebb szuperhősében.”
A Hyperallergic arról számol be, hogy már a megjelenés előtt indulatokat kavar az új füzet. Az amerikai jobboldal médiája és egyes politikusai átkozzák a képregényt, mint a hetero, fehér karakter „eltörlésének” újabb állomását, az Ohio állambeli republikánus politikus, Josh Mandel egészen odáig megy, hogy a DC Comics „szó szerint lerombolja Amerikát”. A Los Angeles Blade jobboldali szereplők és médiafigurák megszólalásaiból válogatva, Sean Spicer kommentátort, a Trump-adminisztráció egykori sajtósát idézi, aki szerint „összezavarja” a fiatal olvasókat az új képregény. Ben Shapiro konzervatív politikai kommentátor a „pinkwashing” vádját fogalmazza meg a DC-vel szemben, vagyis, hogy ikonikus amerikai figurákat sajátítanak ki, hogy a társadalmi igazságosságot demonstrálják vele és „megmondják, hogyan is néz ki a moralitás”. A Hyperallergic azt is jelzi, hogy ténylegesen viharos eseményeket képes generálni egy még meg sem jelent képregényfüzet: a brazil röplabda válogatott egy tagját kitették a csapatból, mert homofób kommenteket közölt a biszexuális Superman-srác hírére, a Los Angeles-i rendőrség pedig védelem alá vette a DC Comics egyes stábtagjainak otthonát, mert komoly fenyegetéseket kaptak a képregény megjelenése előtt.
Az olvasók és rajongók egy jelentős része a Twitteren megjelent bejegyzések alapján pozitív fejleményként értékelte az ifjabb Superman coming out-ját, mert végre „sok minden előrefelé mozdul végre ebben az iparágban”. Vannak azonban olyan kommentek is, amelyek szerint a reprezentáció kiüresítéséről van szó: „Szóval, a DC ezek szerint az mondta, használjuk fel a melegeket! Venni egy népszerű figurát, kijelenteni, hogy biszexuális és rábiggyeszteni a híres szimbólumot, ez nem reprezentáció. Inkább kreáltak volna egy teljesen új karaktert, amely vállalja az identitását.”
Úgy tűnik, hogy a DC mostani bejelentése nagyobbat szólt más hasonló gesztusoknál, pedig az LGBTQ karakterek megjelenése nem új fejlemény a képregénykiadóknál. A DC is megtett már hasonló lépéseit korábban, idén nyáron Robint, azaz Batman ifjú segédjét változtatták biszexuálissá egy képregény epizódban. Dean Cain filmszínész, aki maga is játszotta Supermant, úgy kommentálta a mostani fordulatot a BBC-nek, hogy húsz évvel ezelőtt bátor tett lett volna. „Bár az igazi bátorság az lenne, ha Superman Iránban harcol a melegek jogaiért.”
