Átvett cikk a kormányzat múzeumokat érintő elképzeléseiről – Múzeumok önállóan és centralizálva

A kormányhatározatban nonprofit gazdasági szervezetté alakítják a Műcsarnokot. A tervről az igazgató, Petrányi Zsolt meglepődve értesült, de a tervet nem tartotta feltétlenül elvetendőnek. Hangsúlyozta, hogy véleményt csak annak ismeretében fogalmazhat meg, ha az is kiderül, mennyiben módosul a költségvetési támogatás. Szerinte gazdasági szervezetként, amikor a bevételek az intézménynél maradnak, és nagyobb szabadsága van a vezetőnek, hatékonyabban működtethető a Műcsarnok. Pertányi kiemelte, hogy ebben a rendszerben rugalmasabban kezelhetőek a személyzeti ügyek is, például könnyebben tudnak meghívni külföldi kurátorokat.
Szó van arról is, hogy az Ernst múzeumot vagy a Műcsarnoknak vagy a helyi önkormányzatnak „adnák át”.
A határozat egy még nem definiált, centralizált rendszerbe, a „Gesztor OKM intézményekbe” integrálná a Ludwig múzeumot, az Iparművészeti múzeumot, a Közlekedési múzeumot, a Néprajzi múzeumot, a Műszaki Múzeumot, a Petőfi Irodalmi múzeumot, a Mezőgazdasági múzeumot, a Nemzeti Filmarchivumot és az Orvostörténeti múzeumot. A megkérdezett múzeumigazgatók nem hallottak a tervről. A Ludwig vezetője, Néray Katalin egy közelmúltban zajló Állami Számvevőszék-vizsgálatra emlékezett vissza, amely véleménye szerint ezt a döntést előzhette meg.
Háttéregyeztetések a múzeumok igazgatóival azonban nem folytak. A fent említetten túl létrehoznak még egy Kulturális Hivatal nevezetű intézményt, amely alá a Magyar Nemzeti Filmirodát és Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) vonják be. A Kulturális Háttérintézet alá pedig a Hagyományok Háza, a Magyar Művelődési Intézet és a KÖH kutató részlegei kerülnek a határozat szerint.