Antal Péter debreceni ügyvéd milliárdokat érő műgyűjteménye a XIX-XX. század legnagyobb magyar képzőművészeinek alkotásait tartalmazza, többek közt Aba Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Barabás Miklós, Czóbel Béla, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Gulácsy Lajos, Kernstok Károly, Kassák Lajos, Kondor Béla, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Ország Lili, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Vajda Lajos munkáit. A több ezer darabból álló gyűjteményt Antal Péter nagyapja, Lusztig Sámuel alapozta meg.
A ma nyíló tárlat anyagát a XX. század első felének legfontosabb magyar alkotói, a progresszív nyugat-európai, elsősorban párizsi és berlini mintákat követő „nyolcak” és „aktivisták” néven csoportosuló festők – többek között Czóbel Béla, Kassák Lajos, Márffy Ödön, Moholy-Nagy László, Nemes Lampérth József vagy Uitz Béla – festményeiből állította össze a kiállítás kurátora, a Németországban élő Perneczky Géza művészettörténész. S hogy a kiállítás miért jelent éles cezúrát a város kulturális életében? Nos, azért, mert ez a hihetetlen gazdagságú kollekció még sohasem került a cívisváros, s egyáltalán a magyar közönség elé. A gyűjtemény egyes darabjaiból az elmúlt években Pécsett már rendeztek néhány tárlatot, ám azok nem reprezentálhatták a kollekciót a maga teljes fényében.
– Ebben a gyűjteményben vannak mindazok a főművek, amelyek évtizedeken át mint „kallódók” szerepeltek a szakirodalomban vagy azok, amelyekről csak bizonytalan legendák keringtek eddig. A magyar művészet színe-java, ami tulajdonképpen soha nem volt elveszve – írja a tárlat katalógusában Perneczky Géza.
A művészettörténész szerint Debrecen képzőművészeti nagyhatalom, köszönhetően az Antal-Lusztig-gyűjteménynek, ami magyarázatot ad arra, hogy honnan is származik az a több száz, már-már elfelejtett vagy újra felfedezett mű, amely megtöltötte és felduzzasztotta az utóbbi években megjelent szakmunkák és albumok oldalait.
Kácsor Zsolt teljes cikkét elolvashatják: http://www.nol.hu/cikk/373214/