A régi-új főigazgató szerint megállítják a látogatószám csökkenését, többek között a klasszikus perzsa művészet és az art deco bútorművesség segítségével.
Rekonstrukció, perzsák, art deco
Elkezdődhet az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójának első szakasza 2011-ben, és ezzel párhuzamosan a látogatószámot is szeretné növelni az ősszel pozíciójába visszahelyezett főigazgató, Takács Imre. A hároméves pereskedés után októberben újra hivatalba lépett főigazgató az MTI-nek kiemelte: „rendkívül nehéz helyzetben” vette át az intézményt. „A látogatószám csökkent, a programjaink nem voltak vonzóak a közönség számára. Ezen azonnal változtatni kellett” – jegyezte meg. A megújulást jelzi a december 20-án megnyílt kiállítás, a Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból című tárlat, amely az Esterházy-kincstár egyedülálló textilgyűjteményét mutatja be.
A jövő évi kiállítások kapcsán Takács Imre megemlítette a január 27-én nyíló, perzsa művészeti kiállítást, amely a 18. század végétől a 20. század elejéig uralkodó Qádzsár-dinasztia korszakát mutatja be. „A világon először állítjuk a figyelem középpontjába a perzsa művészettörténet egyik rendkívül érdekes időszakát” — mondta a főigazgató, hozzátéve, hogy az Iparművészeti Múzeum tulajdonában lévő kiállítási anyag a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményeiből egészül ki.
Az év második felében nyílik majd meg az Art deco és a modernizmus című tárlat, amely a két világháború közötti enteriőr-művészetet mutatja be. A kiállítás hiánypótló jellegű, mert még soha nem rendeztek tudományos igénnyel kiállítást a korszak tárgyaiból. „A világon a magyar art deco magas értéket képvisel, amit jól mutat az a sok használati és művészeti tárgy, amit kivisznek az országból. Észre kellene venni és meg kellene becsülni ezeket a műremekeket. Erre is szolgál ez a kiállítás” – fűzte hozzá Takács Imre.
Lengyelek és hangszerek
A 2011-es év a lengyel dizájnra fókuszáló kiállítással zárul, a szeptemberben nyíló tárlatot a lengyel uniós elnökség idejére időzítették. „A kiállításhoz több eseményt is szervezünk a lengyel nagykövetség segítségével, lesz például lengyel iparművészeti vásár” – tájékoztatott a főigazgató, hozzátéve, hogy nem maradnak el a már megszokott tárlatok, így a látogatók számíthatnak a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Kollégiumának alkotói ösztöndíjában részesített művészek kiállítására éppúgy, mint a Moholy-Nagy László Formatervezési és a Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíjasok 2010. évi beszámoló kiállítására.
A múzeum együttműködési megállapodást kötött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel, amelynek keretében az Üllői úti intézmény gyakorló és vizsgatermeket ajánlott fel. „Közösen újítjuk fel múzeumunk régi hangszereit, a felújított hangszerekre pedig koncertprogramokat szervezünk” – tette hozzá a főigazgató, aki körülbelül 200 ezer látogatóval lenne elégedett 2011 folyamán.
Kiállítások törlése, Médiapagoda
Takács Imre kitért arra is, hogy több, a múzeum honlapján előre jelzett kiállítást törölniük kellett, mivel azok nem voltak megfelelően előkészítve. Viszont jó alapot képez a továbblépésre az épület rekonstrukciójának tervdokumentációja, amelyet az előző vezetéstől örököltek.
Takács Imre arról is beszélt, hogy félretájékoztatáson alapulnak azok a sajtóban megjelent állítások, amelyek szerint veszni hagyott mintegy 150 millió forintos uniós támogatást, amikor lefújta a Médiapagoda-projektet. A digitális bemutatóterem ellen a főigazgató szerint számos érv szól, amelyek közül a leghangsúlyosabb az, hogy a nyolcméteres pagoda felállítása a múzeum aulájában épp a rekonstrukciót akadályozta volna meg.
A főigazgató megbízatása egyébként tavasszal jár le, a vezetői pályázatot már kiírták, és Takács Imre az MTI-nek jelezte: tervezi, hogy újra megpályázza a posztot.
.jpg)
