ArtPortal: Kezdjük az elején, a kezdetektől. Mikor és milyen célkitűzéssel indult a két tanszék?
Kiss Melinda: Az Animáció és Média Design tanszék 2010-ben indult, bár akkor még más összetételben és formában. Az évek alatt, új szakok indulásával, a Művészeti és Kreatívipari kar szerkezete és felépítése dinamikusan fejlődött és változott, így ebben a formában a tanszék 2018 óta működik.
2010-ben a Budapesti Metropolitan Egyetem úgy döntött, hogy beépíti képzési palettájába a vizuális művészetet, újabb lehetőséget nyitva ezáltal azoknak a fiataloknak, akik a kreatív műfajok közül szeretnének hivatást választani. Fontos szempont volt a kezdetektől, hogy a nálunk tanulók olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelynek birtokában jó eséllyel el tudnak helyezkedni szakterületükön és elindíthatják karrierjüket. Az animáció és a média design vonatkozásában a mai napig kiemelten fontos ez a megközelítés, hiszen rendkívül széles és változatos felhasználással bíró területekről van szó, ahol az alkotói szemlélet és a technikai megvalósítás egyaránt fontos. Nagyfokú nyitottsággal várjuk a hozzánk jelentkezőket, célunk, hogy adottságaikat személyre szabottan fejlesszük, segítve ezáltal azt, hogy mindenki megtalálja a választott szakterületnek azt a szeletét, amely a számára leginkább megfelelő.
Varga Anna: 2004-ben televíziós műsorgyártó felsőoktatási szakképzés indult, ehhez csatlakozott 2010-ben a mozgóképkultúra és médiaismeret BA és a kameraman BA, 2011-ben a televíziós műsorkészítő BA, 2012-ben a mozgóképművész MA (sajnos később országosan megszüntették ezt a szakot), 2014-ben a filmoperatőr művész MA, 2017-ben a televíziós műsorkészítő művész MA, 2021-ben a mozgókép BA operatőr szakiránya (országosan ez váltotta fel a kameraman BA szakot), 2022-ben a mozgókép BA film- és televíziórendezés szakiránya, 2023-ban pedig meghirdettük a mozgókép BA filmírás szakirányát és a forgatókönyvíró MA-t.
Az egyre több filmes szak egy idő után indokolttá tette, hogy tanszéki struktúra szerveződjön, mert másképp nem lett volna működtethető ez a képzési rendszer.
AP: Kik voltak az alapításkor a tanszék meghatározó szereplői és kik azok az oktatók, akik ma (is) meghatározzák az itt folyó képzés művészeti és szakmai profilját?
KM: A jelenlegi szakokhoz kapcsolódóan, induláskor Szacsvay Pál, Gauder Áron, Szigetvári Andrea, Sikur Mihály, M Tóth Éva voltak meghatározók. Közülük többen a mai napig a tanszéken tanítanak. Később csatlakozott többek között Muhi Klára, Csáki László, Ulrich Gábor, Selján Márk, B Nagy Ervin, Molnár Ágnes Éva, Pálfi Szabolcs, Sterk Barbara, Kerestes Szabolcs. Vezető oktatóink mindannyian szoros kapcsolatban állnak a szakmával, így hiteles tudást közvetítenek a hallgatók felé. Fontos megemlíteni nagyfokú elkötelezettségüket is, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy eredményes oktatói munkát végezzenek, erre az évek alatt számos visszaigazolást kaptunk.
VA: Jelenlegi hallgatóink olyan neves szakemberektől tanulhatnak, mint Babos Tamás, Bánszki Kristóf, Csukás Sándor, Enyedi Ildikó, Groó Diána, Kepes András, Kocsis Ágnes, Kovács Zoltán, Molnár György, Pacskovszky József, Papp Bojána, Rozgonyi Ádám, Szalai Károly, Török Ferenc.
AP: Milyen szakok oktatása folyik a tanszéken? Milyen arányban oszlanak meg az elméleti és gyakorlati jellegű tárgyak?
KM: A tanszéken Animáció alap- és mesterszak, valamint Média Design alap- és mesterszak működik. Felsőoktatási besorolás szerint eleve gyakorlatorientált szakokról van szó, ahol a gyakorlati órák dominálnak, tekintettel az érintett szakterületek jellegére. Célunk, hogy ezt a adottságot maximálisan kamatoztassuk, ezért oktatási koncepciónkat időről-időre felülvizsgáljuk és folyamatosan alakítjuk az ide vonatkozó nemzetközi fejlesztésekhez, változásokhoz. Ennek megfelelően vannak tervezés jellegű tárgyaink, amelyek célja a személyre szabott konzultáción keresztül történő alkotói szemléletformálás, illetve technikai tárgyaink, ahol leginkább szoftver oktatás zajlik, de ezek keretében valósul meg az egyéb, speciális jellegű szakmai folyamatok átadása is. A gyakorlati órákat természetesen elméleti tárgyak is kiegészítik, amelyek célja, hogy minél jobban támogassák és segítsék az alkotói gondolkodást.
VA: Jelenlegi szakjaink:
- – Mozgóképkultúra és médiaismeret BA magyarul és angolul
- – Képalkotás BA Mozgóképkultúra- és média szakirány magyarul és angolul (kifutó)
- – Mozgókép BA Film- és televíziórendezés szakirány
- – Mozgókép BA Operatőr szakirány
- – Mozgókép BA Filmírás szakirány (2023. szeptembertől)
- – Televíziós műsorkészítő BA
- – Televíziós műsorkészítő művész MA
- – Filmoperatőr művész MA
- – Forgatókönyvíró MA (2023. szeptembertől)
- – Televíziós műsorkészítő FOSZ
Minden képzésünk gyakorlatorientált, a gyakorlatok aránya kb. 70 százalék.
AP: Mennyire van lehetőségük a hallgatóknak a képzés keretén belül belelátni az adott művészeti és kreatívipari terület világába? Hol és milyen területeken helyezkednek el az itt végzett hallgatók?
KM: Az oktatóink nem csupán tanítják, hanem gyakorolják is a szakmájukat, így naprakész, aktuális tudást adnak át a hallgatóknak, saját szakmai kapcsolataikkal is segítik az oktatást. Ezen felül folyamatosan keressük a kapcsolatot a kreatív ipar szereplőivel is, illetve minden olyan együttműködési lehetőséget fontosnak tartunk, amely túlmutat a konkrét oktatási helyzet keretein. Ezek felkutatásában és kialakításában segítségünkre vannak az egyetem más egységei is, akik támogatják és menedzselik ezek létrejöttét és megvalósítását. De célunk a későbbi valós helyzetek modellezése és belső megvalósítása is, ilyen értelemben például az animáció szakos hallgatók stábmunka formájában készítik az alkotásaikat, ahogy ez az animációs stúdiókban is történik. Támogatjuk azt is, hogy a hallgatók gyakornokként dolgozzanak külső helyszíneken, illetve a diplomamunkájukba bevonjanak egyetemen kívüli szereplőket, vagy alkotásaikat eleve külső, színvonalas szakmai projektekhez kapcsolják.
Az elhelyezkedési lehetőségek mind az animáció mind pedig a média design tekintetében nagyon változatosak, hiszen kissé leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy minden mozgókép, ami nem natúr felvétel, ezekhez a területekhez kapcsolódik. Ugyanakkor a klasszikus értelemben vett animáció, digitális képalkotás és utómunka műfaján túl, nyitott a lehetőség a játéktervezés felé, a legváltozatosabb audiovizuális projektek irányába, valamint a digitális és kézzelfogható interaktív rendszerek, de akár a virtuális valóság felé is. Külön izgalmas, hogy mindkét területen, de leginkább a média design esetében biztosra vehetjük, hogy az elképesztő technikai fejlődésnek köszönhetően alig pár év múlva a jelenlegi hallgatóink fogják alakítani az aktuális fejlődési irányokat és meghatározni az új részterületeket. Tehát nagy valószínűséggel olyan területeken is el fognak tudni helyezkedni, amit most még nem is látunk, mint lehetőség.
VA: Többek közt a szakmai gyakorlatok alkalmával látnak bele a diákok a film vagy a televíziózás világába, és persze a tanárok is viszik őket produkciókba.
Persze a kezdőkre jellemző lehetőségi körrel, de a végzettek közül meglehetősen sokan kapnak munkát a film és a televíziózás területén.
AP: Napjainkban mind a film- és mozgóképkultúra, mind pedig az animáció és média design rendkívül dinamikusan fejlődő művészeti ágak és ipari területek, ráadásul egyre inkább egymásba is érnek. Hogy tudják felkészíteni e képzések a diákjaikat ezekre a gyorsan változó körülményekre?
KM: Mivel ezzel a helyzettel alkotóként is folyamatosan találkozunk, elég sok, ide vonatkozó személyes tapasztalattal is rendelkezünk, ezeket megosztjuk a hallgatóinkkal. Az állandó fejlődés és változás önmagában nagyon izgalmas és inspiráló, de ugyanakkor roppant összetett és szerteágazó állapotokat is produkál. Így fennáll annak a veszélye, hogy ha nem sikerül valamilyen tudatos szempontrendszer szerint utat találni benne, akkor átláthatatlanná válik. Erre a helyzetre leginkább rugalmas és nyitott gondolkodásmóddal lehet felkészülni, de legalább olyan fontos a saját kompetenciák, szakmai képességek felismerése és tudatosítása. Ez utóbbi gondolatra épül a Metropolitan oktatási módszertana, vagyis hogy segítjük a hallgatót abban, hogy felismerje és fejlessze saját képességeit, és megértse, hogy ezek egyénenként változó adottságok, de éppen ettől értékesek, és az a leghatékonyabb, ha kiegészítik egymást. Támogatjuk és fejlesztjük a hallgatókban meglévő természetes kíváncsiságot, innovációs hajlamot és segítünk mindezt előremutató szakmai keretek közé terelni. A hallgatóink erre rendkívül fogékonyak, ez a gondolkodásmód aránylag könnyen természetessé tud válni számukra, és nem akadályként, hanem izgalmas kihívásként, új lehetőségként élik meg a változásokat.
VA: Mivel jellemzően a tanárok a saját filmes vagy tévés területükön a tanítással párhuzamosan alkotnak, ezért tisztában vannak az aktuális áramlatokkal, technikákkal, így át is tudják adni ezt a tudást a diákoknak.
AP: Mennyire van átjárás, adott esetben együttműködés a két tanszék között, akár hallgatói, akár oktatói oldalon? Az oktatáson kívül milyen művészeti projektek, rendezvények, egyéb tevékenységek kapcsolódnak a tanszékekhez?
KM: Mivel mindkét terület mozgóképpel dolgozik, vagyis képpel és hanggal mesél történetet, így természetes módon adódnak kapcsolódási pontok. Hallgatói szinten akkor tud igazán előremutató lenni egy ilyen jellegű együttműködés, ha a résztvevők a saját területükön már valamelyest magabiztosan mozognak, tehát felsőbb évesek esetében, vagy diplomafilmeknél izgalmas igazán. Egyik elég gyakori együttműködési forma, – jelenleg is zajlik éppen egy ilyen közös munka – amikor operatőr hallgatók dolgoznak egy stop-motion animációs projekten, vagyis bábanimációs filmen. Ez mindkét félnek hasznos, hiszen egyik részről a film látványa minőségi szintet lép, másik részről a díszleteken olyan világítási technikák gyakorolhatók aránylag egyszerűen, amelyek a későbbiekben élőszereplős felvételnél is jól alkalmazhatók. De említhetjük a média design területén erőteljesen alkalmazott digitális képalkotási eljárásokat vagy utómunka megoldásokat is, amelyek kiválóan beépíthetők kisjátékfilmekbe. Örömmel látjuk, hogy ezek a közös munkák gyakran önszerveződően jönnek létre, vagyis a hallgatók felismerik azt, hogy a különböző szakok egyazon intézményen belüli létezése kivételes lehetőségeket teremt. Olyan szakmai kapcsolatok alakulnak ki ezáltal, amelyek a későbbiekben is nagyszerűen kamatoztathatók.
Rendszeres éves eseményünk a diplomafilm vetítés, amely egyúttal a filmek ünnepélyes mozibemutatója is. Hasonlóképpen, minden évben szervezünk egy kiállítást a média design szakon készült diplomamunkák számára is, amely, a szakterülethez illeszkedően, virtuális térben látogatható. Ezen kívül változatos módon tudjuk eljuttatni a hallgatói munkákat a nagyközönséghez, vetítések, szakmai együttműködések formájában. Izgalmas szeletét képezi ezeknek a kulturális intézményekhez, eseményekhez való kapcsolódás, ilyen például a múzeumokkal, filmfesztiválokkal való közös munka.
VA: Nem ritka például, hogy animációs megoldás kerül egy-egy kisjátékfilmbe, ezért természetes az átjárás.
Egyik állandó projektünk, hogy minden évben az Urániában egy válogatást mutatunk be a nagyközönségnek az itt készült diplomafilmekből, ez most kiegészült internetes felülettel is, aminek köszönhetően pl. megkeresett bennünket a Liszt Intézet Helsinkiből, hogy szerveznének maguknál is vetítést a filmjeinkből. Szerencsére azt tapasztaljuk, egyre nagyobb az érdeklődés a nálunk készült filmek iránt.
AP: Mindkét tanszéken folyik angol nyelvű képzés is, számos külföldi diák választja az itt felkínált szakokat. Meg tud-e jelenni nemzetközi szinten is az itt folyó képzés?
KM: A világ számos országából érkeznek hallgatóink, a jelentkezők szakmai színvonala évek óta emelkedő tendenciát mutat. Örömmel látjuk, hogy képzéseink híre sok tehetséges fiatalhoz eljut, és egyre többen érdeklődnek az iránt a tartalom iránt, amit nyújtunk. A visszajelzések alapján, az oklevél megszerzése után, külföldről érkezett hallgatóink többsége jól tudja kamatoztatni nálunk szerzett tudását. Továbbtanulnak mesterszakon, akár más, külföldi rangos intézményekben, vagy hazájukba visszatérve elhelyezkednek választott szakmájukban.
Másik célunk, hogy a nálunk készült alkotások (magyar és angol nyelvű képzéseinken készültek egyaránt) minél nagyobb arányban eljussanak a nemzetközi közönséghez is. Ez leginkább fesztiválokon keresztül történik meg, ahol vizsga- és diplomafilmjeink szép eredményekkel szerepelnek. Terveink közt szerepel, hogy ezt a fajta szakmai megmutatkozást tovább bővítsük, minél több fórumon jelenjünk meg és egyre inkább bekapcsolódjunk szakterületeink nemzetközi körforgásába, kihasználva a digitális, online platformok nyújtotta együttműködési lehetőségeket is.
VA: Egyelőre leginkább a hozzánk érkező diákok jelentik a nemzetközi kapcsolódást, pl. a 2022-es diplomafilmek készítőik révén ezekhez az országokhoz kötődnek: Azerbajdzsán, Dél-Korea, India, Kazahsztán, Kína, Nigéria, Pakisztán, Spanyolország, Törökország.
Borítókép: a Budapesti Metropolitan Egyetem jóvoltából
