The Studio Museum, Harlem, New York
Vannak, akik egyszerűen kénytelenek művészek lenni, és nem törődnek a művészettörténettel, a kritika theóriáival, vagy a karrier-stratégiákkal. Bill Traylor rabszolgának született, 1854-ben. Életét gyapjúszedéssel töltötte és amikor kiöregedett a munkából, szegényen, egyedül az alabamai Montgomery utcáira költözött. A járdákra és eldobott kartonpapírokra kezdett rajzolni. 83 éves volt akkor már, rajzait fillérekért adta el a járókelőknek. Kompozíciói meghökkentően tökéletesek. Egy sziluettben látszó bika patája két élesen megrajzolt görbe találkozási pontján pihen, a görbék a bika szarvait visszhangozzák. A horizontot a kartonpapír hosszú repedése képezi, hatalmas távolságot implikálva, ugyanakkor a bika impozáns nagyszerűségét is hangsúlyozva. A Fekete Krisztus – széttárt karjai olyan merevek és szögletesek, mint a fagerendák –, derékig elmerül egy iszapos négyszögben, teste indigószínű és dühtől feszül.
William Edmondson, házkörüli mindenes 59 éves korában, hirtelenjött, isteni inspirációt érzett, hogy mészkő ablakpárkányok, lépcsők és szegélykövek letört darabjaiból szobrokat véssen. Edmondson a Tennessee állambeli Nashville-ben született, 1874-ben, fél évvel azelőtt, hogy meghozták a feketéket a fehérektől elválasztó, hirhedt Jim Crow törvényt. Ő lett az első afro-amerikai, akinek a New York-i Museum of Modern Art önálló kiállítást rendezett, 1937-ben. Bill Traylor és William Edmondson nem ismerték egymást. Anélkül, hogy hatásuknak tudatában lettek volna, mindketten segítették az amerikai modernizmus kialakulását. Néha népművészeknek, néha kívülálló művészeknek hívják őket. Szenvedélyül transzcendentálja a kategorizálást. „I didn”t know I was no artist until them folks came and told me I was” (Nem tudtam, hogy művész vagyok, amíg az emberek elkezdték mondani nekem), nyilatkozta Edmondson a kurátorokkal kapcsolatban.