Hol van a Salvator Mundi, találgatják egyre többen, miután a festménynek az előzetes bejelentés szerint már tavaly szeptemberben fel kellett volna bukkannia a Louvre Abu Dhabiban. Mind a mai napig nincs ott és a késésre nincs hivatalos magyarázat. Találgatás persze bőven van, s ezek többsége szerint leginkább a Leonardo szerzősége kapcsán felmerült újabb kételyek állhatnak a csúszás mögött, míg mások szerint a festmény állapota igényel további komoly beavatkozást a múzeumi bemutatkozás előtt. Az a hír, ami most a német Monopol Magazin online változatában jelent meg először, az egész történetet új megvilágításba helyezheti – feltéve persze, hogy igaznak bizonyul.
Az, hogy pontosan mi volt a festmény útja a Christie’s New York-i árverési termétől Abu Dhabi-ig, a nagyközönség előtt mindmáig nem ismert minden részletében. A legvalószínűbb változat az, hogy a festményre ketten licitáltak – legalábbis a licitcsata végére már csak ketten maradtak: a szaúd-arábiai és az abu dhabi-i uralkodócsalád egy-egy magas rangú képviselője. Egymásról viszont nem tudtak, és mindketten azt feltételezték, hogy az utóbbi években nyugati műalkotásokat példátlan összegekért vásárló katari uralkodócsaláddal állnak szemben. Katarral viszont a közelmúltban a térség legtöbb országának kapcsolatai drámai módon megromlottak, ezért a két licitáló számára presztízskérdést jelentett, hogy a Salvator Mundi ne kerüljön a birtokukba. Ha ez a történet igaz – és valószínűleg igaz – akkor ennek azért van jelentősége, mert jelzi, hogy e csillagászati ár megszületése mögött olyan motívumok állnak, melyeknek sokkal inkább a politikához van közük, mintsem a művészethez.
Mohammed bin Salman szaúdi koronaherceg legújabb „trófeáját” azonban a hírek szerint az uralkodó családjában a mű keresztény témája miatt nem fogadta osztatlan lelkesedés, ezért a herceg végül elcserélte azt Mohammed bin Zayeddel, Abu Dhabi koronahercegével – a hírek szerint egy luxusjachtra. Így került a festmény Abu Dhabiba, ahol az akkor épp megnyílt Louvre Abu Dhabi egyik fő attrakciójának szánták.
Hogy a katari uralkodócsalád nem licitált-e a Salvator Mundira, vagy kiszálltak, amikor a licitcsata irreális magasságokig jutott, nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy a kép őket is érdekelte – már csak azért is, mert az ország új büszkesége, a Jean Nouvel tervezte új Nemzeti Múzeum épp most nyílt meg, s a Salvator Mundi ennek az intézménynek is nagyszerű reklámot jelenthetne.
Katar és az Emirátusok nemcsak a műtárgypiacon eszközölnek óriási presztízsberuházásokat, hanem a futballban is. Míg Mansour bin Zayed Al Nahyan, az abu dhabi-i uralkodócsalád tagja az angol bajnoki címet védő és annak elnyerésére idén is esélyes Manchester City tulajdonosa, addig Katar 2006 óta a Paris Saint Germain többségi részvényeit mondhatja magáénak. Ez utóbbi klubban játszik – illetve jelenleg éppen sérülése miatt nem játszik – a világ egyik legjobbjának tartott brazil focista, Neymar, aki 2017-ben 222 millió euróért igazolt a Barcelonától a párizsi topklubhoz. Hogy kinek az agyából pattant ki az ötlet, nem tudni, de most úgy néz ki, Abu Dhabinak nagyobb szüksége van a brazil focistára, mint a rendszeresen megkérdőjelezett eredetiségű Salvator Mundira, Dohában viszont épp fordított a helyzet. Hivatalos bejelentés még nincs, de a katari múzeumi hatóságok – melyek az uralkodócsalád közvetlen felügyelete alatt állnak – nem cáfolták a hírt. Első ránézésre Katar csinálja a jobb üzletet, hiszen egy 450 millió dollárért elkelt képet kap egy 222 millió euróért megszerzett focistáért, a valóság azonban nem feltétlenül így néz ki, mivel Neymar piaci értéke azóta sem kérdőjeleződött meg, míg a Salvator Mundi ára, mint láttuk, nem műpiaci megfontolásokból ugrott ilyen magasra, s a képről azóta is zajló viták sem teszik valószínűvé azt, hogy hasonló árat adnának érte, amennyiben újra piacra kerülne.
A jó hír ebben az üzletben – feltéve, hogy igaznak bizonyul – az, hogy jele lehet az arab félszigeti monarchiák közötti feszültség enyhülésének.
A nagyközönséget persze továbbra is főként az érdekli, mikor és hol láthatja a Salvator Mundit. Ha a fenti hír igaz, egyre kisebb az esélye annak, hogy a Louvre Abu Dhabiban. Ugyanakkor a festményt a Louvre is be akarja mutatni a Leonardo halálának 500. évfordulójára tervezett nagy őszi kiállításán – ezt a hírt csak márciusban jelentették be, és sokan úgy értékelik, mint Leonardo szerzőségének a Louvre általi elismerését, holott nem tudni, hogy mi szerepel majd a kép melletti feliraton: „Leonardo” vagy „Leonardonak tulajdonítva”. A Louvre Abu Dhabi, már csak a két intézmény közötti szoros kapcsolat miatt is, bizonyára oda is adta volna a festményt – kérdés, ki lesz a tulajdonosa, mire a Louvre tárlata megnyílik.
- Frissítés, április 2.
Most már bevallhatjuk, hogy tegnap megjelent hírünk április 1-i tréfa volt. Az adatok valósak benne, de a Salvator Mundi – Neymar csereüzlet fikció. Legalábbis egyelőre. Merthogy azt valóban nem lehet tudni, hogy e pillanatban kié is a Salvator Mundi, azt pedig még kevésbé, hogy jelenleg hol van. Egyes hírek szerint a szaúdi koronaherceg meggondolta magát és mégis megtartotta a festményt. Ennélfogva valós hír az is, hogy a Louvre sem tudja, jó helyen kopogtatott-e, amikor a Louvre Abu Dhabitól kérte kölcsön a festményt és jelenleg teljesen bizonytalan, ott lesz-e az a Louvre őszi nagy Leonardo-tárlatán.
Volt a tegnapi április 1-nek még egy szenzációs híre a nemzetközi művészeti színtérről, ami minden bizonnyal ugyancsak tréfa volt: eszerint Jeff Koons szóvivője útján bejelentette, hogy év végén felhagy a műalkotások készítésével. Ez a hír sem volt első hallásra teljesen elképzelhetetlen, hiszen Koons művészetének időtállóságát rengetegen megkérdőjelezik, a művei iránti kereslet és emiatt az árai is visszaestek az elmúlt években, több plágium-perrel is szembe kellett néznie és rosszul viselte a Párizsnak ajándékként szánt szobra körüli hercehurcát is.
Nyitókép: The Last Leonardo da Vinci – Salvator Mundi | Christie’s. Forrás: Youtube
