Az 1956 óta megrendezett Biennale des Antiquaires száznál több kiállítója megtöltötte a Grand Palais Karl Lagerfeld által berendezett terét. A hihetetlen értékű választékban szép számmal akadt magyar műtárgy, és nem csak az idén először kiállító Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából.
A Francia Régiségkereskedők Szövetsége először 1956-ban gondolta úgy, hogy tagjai egy vásáron mutassák be árujuk legjavát, 1962 óta pedig már Biennale des Antiquaires néven, leginkább a Grand Palais-ban kerül sor az egyre nagyobb presztízzsel rendelkező eseményre, a műkereskedelem, a politika és a színpadok celebvilágának közreműködésével. A dizájn minden alkalommal más-más hangulatot idéz. Idén (szeptember 14-23.) Karl Lagerfeld hozta be azt az utcai hangulatot, ami feltehetően a Grand Palais megépülésének idején (1900) a rue de Rivolit jellemezte, a Belle Epoque árkádos, elegáns kisboltos világát: a hatalmas térben fehér falakkal felosztott bevásárló utcák épültek, íves kapukkal és kirakatokkal, középen egy kávézóval, fölötte pedig egy lebegő léghajóval, melynek kosara egyenesen egy párizsi múzeumból érkezett, és valaha Nadar ebből készített légifelvételeket a városról.A kiállítók többsége festménnyel érkezett, antikkal és modernnel egyaránt, de volt keleti műkincs, bútor, könyv-kézirat (például Rousseau értekezései, saját füzetébe, saját keze által), és a legnagyobb divatcégek, tervezők (Bulgari, Dior, Cartier stb.) ékszerparádéja.Az 1937 óta lezárt, mostanra megnyitott Salon d’ Honneur kicsit tágította a teret, így minden eddiginél több kiállító kapott lehetőséget – köztük volt Makláry Kálmán, aki első magyar galériásként állította ki Reigl Judit, Hantaï, Fiedler és Moholy-Nagy műveit.Magyar (vonatkozású) művekből egyébként nem volt hiány, akadt máshol 700 ezer eurós Hantaï, Vasarely, két Etienne Beothy szobor, sőt, Scheiber Hugó is, Cézanne-ok, Picassók, Warholok, Chagallok társaságában. ArtP