2004-ben a Victoria and Albert Múzeum épületében indult útjára az idén májusban már tizenegyedik alkalommal megrendezett londoni COLLECT. A múzeumi kvalitású iparművészeti alkotásokban gazdag piacvezető vásár immáron hatodik éve a nagynevű Saatchi galéria hatezer négyzetméteres, neoklasszikus épületében került megrendezésre.
A Project Space nevű részleg. Fotó: Sophie Mutevelian
A vásár alapításának hátterében szokatlan módon nem kereskedelmi galériák, hanem a kortárs iparművészetek támogatásáért felelős állami szervezet, a Crafts Council és az Arts Council England áll. A vásárt minden évben támogatja a Kulturális, Média és Sport Minisztérium is, mely büdzséjének tekintélyes hányada a szerencsejátékokban reménykedő angol polgároknak köszönhető: a lottószelvények árának 28%-a a minisztérium alapjába folyik.
A 36 nemzetközi galéria és a standjaikon kiállító 400 művész az idei vásár négy napja alatt 10 ezer látogatót vonzott; a magángyűjtők és intézmények pedig összesen 1,7 millió font, azaz közel 650 millió forint értékben vásároltak műtárgyat.
Érdeklődők a Sladmore Contemporary standjánál. Fotó: Sophie Mutevelian

A Yufuku standja. Fotó: Molnár Dóra
Különösen színvonalas munkákat hoztak magukkal az ázsiai galériák. Közülük is kiemelendő a japán fővárosból érkezett Yufuku, mely 1993-as alapítása óta célul tűzi ki a művészet és a kézművesség közti határok ledöntését. Míg Nyugaton általában e két terület élesen elválasztódik és a kézműves szektort „másodrendűnek” tekintjük, addig Japánban a többé-kevésbé kézművességet jelentő „kogei” kifejezés egy önálló, teljes értékű területre utal, melynek mestereit a kormány Élő Nemzeti Kincs kitüntetéssel díjazza. A galéria alapító igazgatója, Wahei Aoyama szerint Nyugaton szeretnek mindent kategorizálni, címkézni, ami már önmagában is korlátozza az alkotói kreativitást. Ahogy az osztrák filozófus, Ludwig Wittgenstein szavait idézte: „nyelvünk korlátai egyben a világunk korlátai is”. A galéria egészen kitűnő kínálata meghozta a várt eredményt, hiszen tárgyaik 80%-a elkelt.
Sarah Myerscough galéria, Vági Flóra ékszerei. Fotó: Molnár Dóra
A minden évben roppant míves kínálattal érkező Sarah Myerscough idén Liam Flynn, Ernst Gamperl vagy Jim Patridge esztergált és faragott famunkái mellett egy külön falat szentelt Vági Flóra ékszereinek, melyek ára 700 és 1.800 font közt mozgott. Példaértékű az Oxfordshire-i Bishopsland nagy sikernek örvendő egyéves posztgraduális rezidens programja, melynek keretében fémműves és ékszerész hallgatók olyan, a pályakezdés „túléléséhez” szükséges üzleti ismereteket sajátítanak el, mint a networking, a munkák árazása és prezentálása, a könyvelés vagy a marketing. A vásáron már hosszú évek óta kiállító iskola egykori és jelenlegi hallgatóinak és tanárainak munkáit mutatta be; az árak pár száz és 30 ezer font között mozogtak.
Adrian Sassoon standja. Fotó: Molnár Dóra
Az első alkalommal kiállító Sladmore Contemporary standján Rupert Merton, valamint az 1980-as és 90-es évek Angliájában nagy sikerű Spitting Image szatirikus televíziós bábműsor figuráinak atyjából keramikussá avanzsált Roger Law 1-4 ezer font közti áron kínált porcelán alkotásait szinte azonnal elkapkodták. Az egyik leghosszabb ideje kiállító galéria, a londoni Adrian Sassoon szintén igen jó eladásokról számolt be. A japán Junko Mori több új fém alkotása szinte a nyitáskor elkelt, csak úgy, mint Colin Reid üvegszobra 14 ezer, vagy Felicity Aylieff közel hatvan centi magas vázája 40 ezer fontért. A londoni Joanna Bird standján Jacob van der Beugel különleges installációjának alkotói folyamatával ismerkedhettünk meg. A Derbyshire-ben található és a közönség előtt is nyitva álló Chatsworth House a Cavendish család történelmi lakhelye a 16. század óta. A ma itt lakó 12. Devonshire hercege a családi hagyományokhoz hűen évről évre kortárs alkotók munkáival gyarapítja a gyűjteményt. A legfrissebb, idén tavasszal befejezett helyspecifikus installáció az 1978-as születésű van der Beugel közel négyéves munkájának eredménye. A kastély egyik folyosóját díszítő, 650 okkersárga panelből álló North Sketch Sequence, a hercegi párnak és gyermekeinek géntérképét feldolgozó alkotás, a tradicionális portréfestészet egy egyedi, kortárs értelmezése. Szintén Bird standján volt látható John Makepeace, az angol bútortervezés egyik „atyjának” 240 éves tölgyfából készített egyedi konzolasztala, melyet a galéria 26 ezer fontért értékesített. Említésre méltóak továbbá az első alkalommal kiállító milánói Officine Saffi és a Korea Craft & Design Foundation standjai, valamint a Design Flanders pavilon egyik keramikusa, Frank Steyaert modern építészeti elemeket illetve fjordokat, kanyonokat idéző plasztikus kőedényei.
Sarah Myerscough, galerista és a vásár igazgatója, Daniella Wells. Fotó: Sophie Mutevelian
A Project Space keretében 7 alkotó mutathatta be új műveit; a legérdekesebb a londoni Royal College of Art kurzusán találkozó Min Jeong Song és Wonseok Jung Wave címet viselő kinetikus üveginstallációja volt. Az interaktív alkotás 40, kézzel készített üvegpanelből áll, melyek mindegyike az apró szenzoroknak és motoroknak köszönhetően lágyan hullámozva követte az előtte elhaladók mozdulatait. A közönségsiker természetesen nem maradt el.
Projet Space részleg, Min Jeong Song és wonsek Jung Wave című kinetikus üveginstallációja.
Fotó: Molnár Dóra
A vásáron nem csupán a magángyűjtők, hanem a múzeumok is éltek kollekciójuk gyarapításának lehetőségével. A Victoria and Albert Museum nyolc darabbal gazdagította koreai, japán, fém- és ékszer-részlegének gyűjteményét, míg a newcastle-i Shipley Art Gallery Alice Kettle Golden Dawn című szőttesét vásárolta meg 19 ezer fontért.
A meghitt hangulatú COLLECT a kortárs iparművészet szerelmeseinek, gyűjtőinek találkozóhelye; egyike azon ritka, emberléptékű vásároknak, ahol évről évre új felfedezések tehetők, ahol a galeristák még szenvedéllyel mesélnek az alkotói folyamatról és ahol a művészekkel az emeleti kávézóban bármikor meg lehet inni egy csésze teát.