Néhány napja, minden különösebb felhajtás nélkül, egy párizsi kis mellékutcában megbújó különálló városi palotában nyílt meg a Google első in real kulturális központja a Google Cultural Institute. A szerényen rejtőzködő intézmény megnyitóját azonban beárnyékolta, hogy Aurélie Filippetti francia kulturális miniszter az utolsó pillanatban lemondta a korábban biztosra ígért jelenlétét a virtualitásból a valóságba kilépő központ szalagátvágóján. A miniszterasszony azzal indokolta távolmaradását, hogy: „A projekt minősége felől ugyan meg vagyok győződve, de nem szeretnék olyan színben feltűnni, mint aki garanciát nyújt egy olyan intézmény működéséhez, amely még mindig számos kérdést vet fel”.
A Google Kulturális Intézetet elsősorban diákoknak, fiatal művészeknek, kurátoroknak és a kulturális élet különböző szereplőinek hozták létre, számukra kíván alkotói-, bemutatkozási-, kiállítási-, találkozási teret biztosítani, rezidensprogramokat, konferenciákat, vitákat tartani. Olyan helyet nyitni, ahol a technológia és a kortárs művészet egy térben találkozhat, és ahol a Google – ígérete szerint – minden csúcstechnológiájú eszközt, nagy kapacitású számítógépeket, 3D nyomtatót, óriáskivetítőket és hasonlókat a rezidens művészek és a galeristák rendelkezésére bocsájt.
Míg a Google nagyon szerencsésnek tartja magát, hogy Párizsban sikerült megnyitni kulturális központját, addig a francia minisztériumnak fenntartásai vannak a projekttel szemben. Nem nézik jó szemmel a Google „adóoptimalizálását”, illetve aggódnak az internetes művészeti galériák biztonságáért, az illetéktelen adathalászat, jogtalan képhasználat és a szerzői jogok esetleges megsértése miatt.
Az internetóriás bő 2 éve indította el azt a virtuális művészeti programot, amelynek keretében egy olyan keresőfelületet hozott létre, ahol a bevont partnerintézmények segítségével szabadon megtekinthetők és kutathatók egyes műtárgyak. Mára már több mint 300 intézmény – köztük olyan neves múzeumok mint a MoMA, a Tate vagy a Musée d’Orsay – gyűjteményének mintegy 53.000 különböző korú, stílusú és műfajú műtárgyáról készült hatalmas felbontású fényképei között tallózhat a látogató, akár a legapróbb részletekbe is belenagyíthat, vagy néhány múzeumban, így a budapesti Iparművészeti Múzeumban is a street view rendszerhez hasonló módon virtuális sétát is tehet. Itthonról a Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum és az Iparművészeti Múzeum összesen mintegy 300 műtárgya – festmény, fénykép, bútor, fegyver – közül tallózhat az érdeklődő.
A cikk lejjebb folytatódik.
