Rubens, Van Dyck, Bosch, Degas és a többi nagy mester művei raktárban várják, hogy visszakerülhessenek a valenciennes-i Musée de Beaux-Arts termeiben, mivel helyüket most papirusztekercsek, szarkofágok, szfinxek és más egyiptomi szobrok, tárgyak foglalják el. Január 20-áig tart ugyanis az a mintegy kétszázötven műtárgyat magában foglaló kiállítás, amelynek anyaga a párizsi Louvre-ból és a kairói Egyiptomi Múzeumból érkezett az észak-francia városba.
Az esemény két szempontból is rendhagyónak számít Franciaországban. Egyrészt azért, mert miközben a Louvre egyiptomi gyűjteményéből szívesen és rendszeresen kölcsönöz külföldi múzeumoknak, addig országon belül ezt csak kivételes esetben teszi meg, ilyen nagy számú darab kölcsönzésére pedig eddig még sohasem került sor. A másik érdekesség az, hogy korábban csak egy-egy ismert uralkodóhoz kötődő vagy a régi egyiptomi kultúrát egészében áttekintő kiállításokat rendeztek a francia kurátorok, míg ezúttal szűkebb téma feldolgozására vállalkoztak. A hatalmat és titokzatosságot szimbolizáló, mindenkit érdeklő, de csak felületesen ismert « fáraó » fogalmát világítja meg több oldalról vizsgálva a «Fáraó, ember, király, isten» (Pharaon homme, roi, dieu) című kiállítás.
A fáraó mindenható hatalmát fejezik ki az olyan kolosszális méretű szobrok, mint a töredékként is háromméteres, több tonnás Tutankamon-alak, a karnaki templom Akenatont ábrázoló oszlopa pedig az istenekhez fűződő közvetlen kapcsolatára utal. Egy mészkőre rajzolt falikép a fáraót, mint népének védelmezőjét, minden ellenséget legyőző harcosát ábrázolja.
A kiállítás legérdekesebb részét a földi halandó életét élő fáraó mindennapi tárgyai képezik. Egy kődarabra rajzolt részletes alaprajz jól mutatja, milyen is volt a fáraó palotája, benne a kerttel, a fogadócsarnokokkal és a privát életre fenntartott kisebb szobákkal. Arról is kapunk némi tájékoztatást, hogy ezek a szobák milyen bútorokkal voltak berendezve, hiszen láthatjuk Tutankamon faragottlábú ágyát, fából készült fejtartóját, de van itt olajjal világító állólámpa, színesre festett ruhásláda, dúsan díszített, elefántcsonberakásos ékszerdoboz, különféle edények, sőt egy latrinadarab is. Az uralkodó gazdagságát tanúsítja huszonkét olyan ékszer, amelyek az úgynevezett Tanisz-kincsek részét képezik. A francia egyiptológus, Pierre Montet 1939-ben hozta napvilágra a páratlan ötvösművészeti remekeket, de a Tutankamon-leletekhez mérhető felfedezés jelentősége a II. világháború kitörése miatt hosszú időre elsikkadt.
Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy Valenciennes, amely egyébként Miskolc testvérvárosa, annak köszönhetően tudta megrendezni ezt a 3 és fél millió eurós költséget igénylő nagyszabású kiállítást, hogy 2007-re elnyerte az északi régió kultúrális fővárosa címet.
Fáraó ember, kirány, isten
Musée des beaux-Arts de Valenciennes
2007. október 5.–2008. január 20.
