J’habite á Budapest (Budapesten lakom), tudatja velünk most látható párizsi kiállításán a francia fotóművész, Bruno Bourel. A cím máris felkelti Párizs magyarjainak figyelmét, hiszen mindig
érdekes szembesülni azzal, hogyan is látja egy kívülálló mindazt, ami a
Budapesten élők számára, legyen jó vagy rossz, szép vagy visszataszító,
olyannyira megszokott és természetes, hogy észre sem veszik.
A francia érdeklődőket pedig azért vonzza a mintegy harminc, az 1990-es évektől napjainkig készült fotó, mivel egyre többen érdekelődnek a Párizstól csak nem egészen két órányi repülőútra fekvő, mégis kevéssé ismert magyar főváros építészeti értékei és lakói iránt. Olvasásba merülő utasok az 5-ös buszon, belvárosi udvart locsoló házfelügyelő, reggeli kávéját fogyasztó, fáradt arcú férfi egy állóbüfében, ünneplőbe öltözött család a metrólejáróban, sütkérezők a Duna-parton, utcai munkások, szerelmespárok, járókelők és tüntetők, épületek, szobrok és utcák, megindító, kedves, humoros, groteszk és elgondolkodtató utcai jelenetek: Budapest százféle arca jelenik meg a francia fotós képein.
Az 1957-ben született Bruno Bourel – aki egy ideig a RAPHO-ügynökség munkatársa is volt – 1989-ben, az Air France-díj elnyerteseként fedezte fel magának Budapestet. Az első látogatást egy hosszabb, nyolchónapos ott tartózkodás követte, majd 1993-ban, Bourel fővárosunk állandó lakója lett.
A most látható fekete-fehér fotók csak a párizsiaknak jelentenek újdonságot, hiszen Magyarországon nemcsak kiállításokon voltak már láthatók, de Fényrajzok-Budapest címmel a Magvető Kiadó gondozásában Parti Nagy Lajos kísérőszövegével, album formájában is megjelentek.
Galerie Photo4 (4 rue Bonaparte Párizs)
2008. november 28-ig.
Cserba Júlia: J’habite á Budapest – Bruno Bourel fotókiállítása
J’habite á Budapest (Budapesten lakom), tudatja velünk most látható párizsi kiállításán a francia fotóművész, Bruno Bourel. A cím máris felkelti Párizs magyarjainak figyelmét,...