Cserba Júlia: Lucien Hervé az újrarendezett Pompidou Központban

Raktárban pihenő alkotások és új szerzemények kaptak helyet a párizsi
Musée National de l’Art Moderne-t magába foglaló Pompidou Központ
évenként felfrissítésre kerülő állandó kiállításán. Az odalátogató
magyar közönség ezentúl nemcsak Szenes Árpád, Hantai Simon, Reigl Judit
vagy Molnár Vera alkotásaira lehet büszke. Az új rendezés egy teljes
termet szentel Lucien Hervé (1910 – 2007) fotóinak: méltó ajándék a
neves magyar származású fotóművész születésének századik évfordulójára.
A kiállított hatvanhárom, eredeti és modern nagyítást Lucien Hervé özvegye, Judith Hervé ajándékozta 2009-ben a múzeumnak. A felajánlott alkotások befogadása a huszadik századi képzőművészet francia nemzeti gyűjteményébe már önmagában is komoly elismerésnek számít, az pedig, hogy egy éven keresztül önálló teremben, állandó kiállításon is szerepelnek, különösen nagyra értékelendő megtiszteltetés. Lucien Hervé hatalmas életművének mindez csak apró töredéke, de a válogatást végző Quentin Bajac, a Pompidou Központ fotó-muzeológusa arra törekedett, hogy a második világháború utántól a hatvanas évekig bezárólag készült felvételekből az összes fontos  témából kerüljön néhány mű a múzeum gyűjteményébe. Természetesen legnagyobb arányban az építészeti fotók vannak jelen, közük Le Corbusier ronchamp-i kápolnája, nantesi-i, marseille-i lakóházai, Niemayer brazíliai épületei és az utazások során felfedezett, geometria vonalakat hangsúlyozó, Hervé sajátos meglátásával megörökített más építészeti alkotások. Párizs és lakói az ötvenes-hatvanas években, Matisse-nak a Hôtel Reginában fotózott előtanulmányai a vence-i kápolna falfestményeihez, a szerényen egyszerű fészere előtt álldogáló Le Corbusier alakja, a humanista fotós megannyi izgalmas, megható felvétele… Azok számára, akik kevéssé (vagy csak építészeti fotói alapján) ismerik Lucien Hervé munkáit, a legnagyobb meglepetést azok a Raymond Hains és Jacques Villeglé képeivel rokon absztrakt fotók szerzik, amelyeket a falakról letépdesett utcai plakátokról készített az ötvenes évek végén. Az értően átgondolt rendezői elvnek köszönhetően a 42-es terem bejáratánál Anton Pevsner konstruktivista szobra, a címében is Lucien Hervé szellemiségével rokon Béke oszlopa (Colonne de la paix, 1954) áll, vele szemben pedig a fénnyel dolgozó Pierre Soulages két fekete festménye kapott helyett.
Pompidou Központ, Párizs
2010. március 17. – 2011. február 12.