Mirótól Warhol-ig címmel, a huszadik század legmarkánsabb művészeinek alkotásaiból nyilt kiállítás a Musée du Luxembourgban. Amikor 2007-ben a Le Monde azt írta a Belém Kulturális Központban újonnan megnyított lisszaboni kortárs múzeumról, hogy gyűjteménye minden kétséget kizáróan versenghet a párizsi Centre Pompidouéval vagy a londoni Tate Modernével, nem túlzott. Ez derül ki a most látható párizsi kiállításon.
A gyűjtemény létrehozója José Berardo, Portugália egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb üzletembere tizenkilenc éves korában Dél-Afrikába emigrált, ahol az évek során hatalmas vagyonra tett szert. Visszatérve Portugáliába, huszadik századi és kortárs alkotásokat kezdett vásárolni. Első festményét, Vieira da Silva 1948-as Kompozíció-ját, 1992-ben egy árverésen vette meg, majd ezt követően olyan mennyiségben és minőségben gyarapította kollekcióját, hogy tizenöt év alatt több mint nyolcszázhatvan darabból álló, ritkaságokban bővelkedő, magas színvonalú gyűjteményt sikerült létrehoznia. Ebből válogatott ki most hetvénnégy alkotást a kiállítás kurátora, André Cariou a quimperi Musée des Beaux-Arts igazgatója. A tárlat a huszadik századi művészettörténet legfontosabb periódusait mutatja be azok legjellemzőbb – világhírű és érdemükhöz képest méltatlanul kevéssé ismert – képviselőin keresztül. Bemutatkozásként, az első rész stílustól, mozgalmaktól függetlenül, a gyűjtő legkedvesebb darabjaiból nyújt ízelítőt. Igy találkozik össze Picasso Női fej-e (1909) Jackson Pollock Fej-ével (1938–1941), Francis Gruber Zöld széken ülő akt-jával, Balthus Kékruhás női portré-jával és Nicolas de Staël tájképével. Ezután a kiállítás rendezője a dada és a szürrealizmus világába vezeti a látogatókat, ahol Tzara, Miró, Magritte, de Chirico, Man Ray, Wilfredo Lam, Bellmer, Pierre Roy, Greta Knutson és mások művein keresztül kaphat betekintést a mozgalom első és második korszakába. A következő rész a geometrikus absztrakt két világháború közötti években született alkotásait mutatja be. A De Stijl és az orosz szuprematizmus születését jelölni szándékozó 1918-as Vantongerloo-rajztól, illetve Popova 1917-es kompozíciójától elindulva, Mondrian, Gorin, Balla, Servranckx, Ozenfant, Buchheister, Marcelle Cahn, Robert Delaunay, Hélion, Moholy-Nagy László, Ben Nicholson és Max Bill művein keresztül, szinte valamennyi tendencia, mozgalom, így a futurizmus, a Cercle et Carré, az Abstraction-Création és az Art concret jelen van. A hatvans éveket meghatározó amerikai Pop Art és az európai Új Realizmus képezik a kiállítás következő fejezetét, amelynek keretében a rendező (a tulajdonos kívánságának helyt adva) az amerikai Andy Warhol, Robert Indiana, Tom Wesselmann, Roy Lichtenstein és Louise Nevelson alkotásait szembesíti az európai Yves Klein, Lucio Fontana, Jean Tinguely, Jacques Villeglé és Mimmo Rotella tárgyaival, szobraival, képeivel. Az utolsó rész a II. Világháború utáni absztrakcióval foglalkozik, amiben éppúgy helye volt a geometrikus, mint a lírai és gesztuális absztrakciónak. Megismerhetjük a gyűjtemény már említett, legelső darabját, Vieira da Silva geometrikus Kompozícióját (1948), Vasarely Bellatrix-ét 1957-ből, Joseph Albersnek az Homage to the Square!: Blond Autumn-hoz készített tanulmányát, és itt élvezhetjük Riopelle, Pierre Soulages, Joan Mitchell oldottabb, érzelemtelibb festményeit is. A tárlat egyik záróképe Frank Stella monementális méretű, négy és fél méter hosszú geometrikus kompozíciója, a Hagamatana II-je, míg a másik falon, a portugál Lourdes Castro különös portréjában, a Sombra Projectadá-ban (1964) újra visszatér az emberábrázolás. A múzeum épülete előtt kapott helyet az Új Realizmus egyik meghatározó alakjának, Césarnak egyik bronzszobra, az Hommage á Léon (1964). A páratlan élményt kínáló tárlat annak a napjainkban nem ritka jelenségnek is jó példáját adja, hogy hogyan lehet sok-sok pénzzel, jó tanácsadókra hallgatva, rekordidő alatt vilàgraszólóan különleges gyűjteményt létrehozni.
De Miró á Warhol.
BERARDO-gyűjtemény Musée du Luxembourg,
Párizs 16 octobre 2008–22 février 2009
Cserba Júlia: Mirótól Warhol-ig
Mirótól Warhol-ig címmel, a huszadik század legmarkánsabb művészeinek alkotásaiból nyilt kiállítás a Musée du Luxembourgban. Amikor 2007-ben a Le Monde azt írta a Belém Kulturális...