Cserba Veronika: Léon Spilliaert, egy szabad szellem

A modern belga művészet egyik nagy mestere, Léon Spilliaert (Ostende 1881 – Brüsszel 1946) születésének 125. és halálnak 60. évfordulója alkalmából két nagyszabású emlékkiállítás került megrendezésre Brüsszelben.
Spilliaert a korabeli képzőművészeti oktatási normáktól elhúzódva, különböző szimbólumokkal, filozófiai gondolatokkal és szociális realitásokkal telített képzeletét követve kezdett festeni. Már munkássága kezdetén feltűnt komor, pontos analízist és mély pszichológiát sugárzó rajzaival. A művész az akkori művészeti irányzatnak megfelelően  fejezte ki magát olyan  kortárs festőkkel és írókkal egyetértésben, vagy olykor velük szembeállva, mint Emile Verhaeren, Maurice Maeterlinck, Edvard Munch, Pablo Picasso, Odilon Redon, Edouard Vuillard, vagy James Ensor. Spilliaert egyik előfutára volt egyfajta absztrakt geometrizmusnak, egy szerkesztett és színes expresszionizmusnak, valamint egy összetett szürrealizmusnak, miközben térábrázolása a japán metszetekét idézi. Egyik kedvenc témája a természet volt, mellyel kapcsolatos érzelmeit színek és formák ábrázolásán keresztül közvetítette a közönséghez. Szerette megörökíteni a végtelen tengert, a hosszasan elnyúló partokat, a fenséges fákat. Emellett szívesen ábrázolta az emberi lényt, annak gyötrelmeit és a világgal való problémás kapcsolatát is. Művei meglepő módon fejezik ki a megélt érzelmeket, a várakozást, a szorongást, a spirituális feltámadást vagy a csábítást. Művészi pályafutása során Spillaert folyamatosan meglepte, elbizonytalanította a közönséget egy olyan újra átgondolt alkotási formával, amely a huszadik század első felében mély nyomot hagyott a belga művészeti gondolkodásmódban.
A brüsszeli Királyi Szépművészeti Múzeum több, mint 200 művet bemutató kiállítása a művész munkásságának két nagy pólusáról ad átfogó képet: egyrészt az önálló alkotásokról, másrészt az illusztrációkról. Elsőként a kis méretű, ecsettel és tollal készített tusrajzokkal találkozik a látogató, amelyek Spilliaert szabad szelleméről tanúskodnak. Jól látható, hogy a művészre mély benyomást tettek olvasmányai, melyek között megtalálható volt Nietzsche, Lautréamont vagy Chateaubriand is. A szabad ihletésű művek mellett a kiállítás a Spilliaert által különböző illusztrációkkal ellátott köteteket, könyveket mutatja be. Ezekben többszáz keret- és záródísz, valamint a margókra vagy akár az oldalak közepére festett rajz tanúskodik arról a különleges kapcsolatról, amely a művészt kötötte bizonyos szerzőkhöz. Ezen könyvek és litográfiák tanulmányozása közben a látogató egy olyan meglepő illusztrációs technikával találja szemben magát, amely bizonyos értelemben a képregények világát rejti magában.
Mikor a kettős évforduló kapcsán a Királyi Szépművészeti Múzeumban megszületett az emlékkiállítás ötlete, kiderült, hogy a Belga Királyi Könyvtár páratlan, de mindeddig méltatlanul elhanyagolt gyűjteménnyel rendelkezik a művész rajzaiból. Ezt a többségében 1957  és 1960 között közvetlenül a művész özvegyétől, Rachel Vergison – Spilliaert-től vásárolt 170 rajzot mutatja be egyebek mellett a könyvtárban rendezett retrospektív kiállítás. Ezek, a művész halála után a mappáiban fellelt rajzok jól illusztrálják Spilliaert munkásságát és egyedülálló tehetségét, egyúttal új fénybe helyezik titokzatos személységét, érdeklődési körét, szenvedélyeit, félelmeit és bemutatják szeretteit is, akikről számos rendkívül érdekes portré maradt fent. A rajzokból rendezett kiállítás három nagy részből tevődik össze. A legfontosabb az 1900 és 1905 között készült időszakot mutatja be, ami vitathatatlanul a művész legötletesebb és legegyedibb periódusa volt. Az ez időből származó, főként tussal készült művek komorak és nyugtalanítóak. A második rész a családi környezetet ábrázoló, intimebb műveket csoportosítja. Ezek a többségükben ceruzával készített rajzok a háború idején, 1917 körül születtek. A  kiállított művek utolsó csoportját a fákat ábrázoló tanulmányok alkotják, amik Spilliaert munkássága utolsó időszakának gyakran visszatérő témáját képezték. Bár az első elképzelések szerint a kiállítás csak a belga királyi könyvtár tulajdonában lévő rajzokból mutatott volna be egy összeállítást, a rendezők felismerték, hogy egyúttal jó alkalom nyílik arra is, hogy a közönség megismerkedjen Spilliaert kevésbé ismert és kevésbé látványos litográfiáival és könyvillusztrációival is, amelyek szinte teljes összességükben a könyvtár gyűjteményében találhatók.
Léon Spillaert, egy szabad szellem: Musées royaux des Beaux-Arts de Belgique; 3, rue de la Régence – 1000 Brüsszel, Belgium. A kiállítás megtekinthető 2007. február 4-ig.
Léon Spilliaert a királyi könyvtár gyűjteményében: Bibliotheque royale de Belgique; Mont des Arts – 1000 Brüsszel, Belgium. A kiállítás megtekinthető 2007. február 3-ig.