A világ eddigi legnagyobb nukleáris erőmű-katasztrófájának helyszínét, a nagyrészt kiürített Csernobil és a teljesen üres Pripjaty településeket felvetetné az UNESCO Világörökség-listájára az ukrán kormány.
A jelenleg is a normál radioaktivitási szint fölötti sugárzást kibocsátó „Zóna” 1986 áprilisában vált súlyosan fertőzötté, amikor nukleáris baleset következett be a csernobili atomerőműben és radioaktív felhő lepte be Ukrajna és Fehéroroszország mai területének jelentős részét. Csernobilnak ma mintegy 500 lakója van, Pripjatyot teljesen kiürítették, az egykori szovjet település azóta is lakatlan. Noha az állatok megjelentek már a területen, ukrán illetékesek szerint a környék emberek számára még 24 ezer évig nem lesz lakható.
A hosszú ideig lezárt „Zónát” az utóbbi időben egyre több turista keresi föl, 2018-ban 72 ezren, 2019-ben pedig már 124 ezren látogatták meg a szellemvárosokat – írja a Hyperallergic. Az ukrán illetékesek szerint a megnövekedett érdeklődés részben a Csernobil című HBO-minisorozat bemutatásával és sikerével függ össze. De nemrégiben itt forgatta le David Attenborough is az utolsónak szánt, személyes tanúságtételének nevezett filmje, az A life on our planet című dokumentumfilm számos részletét is, éppen azt illusztrálva, mivé válhat a Föld, ha az emberiség nem fordítja vissza az általa gerjesztett pusztító folyamatokat.
Az AFP francia hírügynökség Maksym Polivkó csernobili idegenvezőt idézi, aki szerint nem jó, hogy ennek a Luxemburg méretű területnek tulajdonképpen nincs semmilyen hivatalos státusza. „Ez a hely máris világszerte ismert látnivaló, a turisták ezért jönnek Ukrajnába. Nem szerencsés, hogy semmilyen státusza nincs. Éppen ezért, ha fölvennék a listára, az csak jó lenne” – mondja a csernobili sztalker.
Az ukrán hatóságok természetesen azt remélik, hogy ha ez a terület a világörökség hivatalos része lesz, az megnöveli a turizmust és megállítja az architektúra pusztulását. Oleksandr Tkachenko ukrán kulturális miniszter azonban nem csak ezzel indokol, hanem azzal is, hogy ez a két település emlékhely lehetne, amely a nukleáris háborúk veszélyére is figyelmeztet. Az AFP-nek így kommentált: „Ezt a helyet meg kell nyitni a látogatók előtt, de nem csak felfedezőknek való kaland-helyszínként.”
A Csernobil és Pripjaty világörökséggé nyilvánításáról szóló döntési folyamat 2023 márciusig is eltarthat, az UNESCO-nál többek között a Stonehenge és a Taj Mahal ügyével együtt kerül napirendre az ukrajnai „Zóna”.
Nyitókép: Guido Van Helten ausztrál graffiti művész munkája Csernobilban. 2016. Fotó: b-sprong1720-sp.blogspot.com
