Robert Capa|CAPA, Robert a Milicista halála című képével alapozta meg hírnevét. A
magyar származású fotóst később azzal vádolták, hogy a jelenetet
megrendezte.
A Frederico Borell Garcia-t ábrázoló képről Capa bevallotta, hogy a képet akkor készítette, amikor a katonákkal „jeleneteket rendeztek meg”, a források azonban megerősítik, hogy Borell azon a napon halt meg. A londoni Barbican kiállításának középpontjában az azóta ikonná vált kép áll. Az eredeti negatív elveszett, de a kontaktmásolatok és Capa naplója fennmaradtak. Ezekből kiderült, hogy Capa a mindkét harcoló fél által tiszteletben tartott szieszta idején találkozott a katonákkal, akik a fotós kedvéért megrendeztek néhány akciót, melyek során fegyvereiket is elsütötték. Talán ez keltette fel a fasiszták figyelmét és indukálta Borell halálát. A Barbican kiállításának tanulsága szerint a fotós nem pusztán jó időben volt jó helyen, hanem akaratlanul is előidézte Borell Halálát. Capa-t az eset élete végéig kísértette.
A Capa és partnere, Gerda Taro képeit bemutató kiállítást kortárs művészek fotói és videói egészítik ki. A mai fotósok gyakran a háború pusztításait rögzítik, az új generációból hiányoznak a Capa-féle adrenalin-junkiek. Az izraeli Omer Fast filmje egy amerikai katona történetét rekonstruálja, aki véletlenül okozta egy civil halálát egy iraki út mentén. A Casting című videóban a fikció és a valóság keveredik, a megrendezett jelenetet narrációja a katona beszámolója. Omar Fast-ot – ahogy a film végén elmondja – az érdekli, hogyan válnak az emlékek történetekké.
A fotókat autentikus dokumentumokként értelmezzük, pedig köztudott, hogy sok haditudósító megrendezi jeleneteit. Mi a fontosabb, a kép hitelessége vagy hatása? A Barbican kiállítása erre keresi a választ, miközben bemutatja a magazinok és szerkesztők szerepét a Capa mítosz kreációjában.
Csizmadia Alexa: Háború és fotó
Robert Capa|CAPA, Robert a Milicista halála című képével alapozta meg hírnevét. A
magyar származású fotóst később azzal vádolták, hogy a jelenetet
megrendezte.