Csizmadia Alexa: Ismét a Seuso kincsről

Október végén a Bonhams aukciós ház az érdeklődők szűk körének bemutatta a Seuso kincset, amely 1990 óta egy angliai raktárban pihen. A bizonytalan eredetű, 14 darabból álló ezüst tárgy-gyűjtemény, amely i. sz. 350–450-ra datálható, a 80-as évek óta Spencer Douglas David Compton, Nothampton márkijának tulajdonában van. A valaha ismert legjeltősebb római kori leletet a márki 1983-ban a Los Angeles-i Getty Múzeumnak próbálta eladni, a múzeum azonban, éppen az ellentmondásos proveniencia és a tárgyaknak azok feltalálási helyéről való minden jel szerint illegális kicsempészése miatt elállt a vételtől. A márki 1990-ben egy Sotheby”s árverés keretében próbálta eladni az akkor 100 millió dollárra becsült műtárgyegyüttest. Az aukció meghiúsult, amikor Horvártország, Libanon és Magyarország restitúciós kérelmet nyújtott be; mindhárom ország bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a kincs területükről származik. Bár a leghitelesebb bizonyétokokkal Magyarország szolgált, a bírák mégis Compton javára döntöttek, aki immár minden kétséget kizárólag a kincs jogos tulajdonosának tudhatta magát.
Magyarország pervesztésében minden bizonnyal közrejátszott a márki bravúros ügyvédje, aki nem engedte bizonyítékként benyújtani sem az egy budapesti múzeumban lévő, hasonló korú és megmunkálású, 1873-ban feltárt állvány dokumentációját, sem a kincs vélhető megtalálójának, a polgárdi illetőségű Sümegh József halálának bűntényre utaló körülményeit.
A Bonhams aukciósház a bemutató előtt hangsúlyozta, hogy annak kizárólag akadémikus okai vannak, mivel nem tervezik a kincs értékesítését, a megnyitón azonban a cég elnöke Robert Brooks már arról beszélt, hogy a márki meg kíván válni a Seuso kincstől, bár eddig még nem adott megbízást az eladásra. 
A Magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium egy Robert Brooks-nak küldött levélben tiltakozott, amelyben hangsúlyozta, hogy a Seuso kincs a Magyar Állam tulajdonát képezi, és ennek bebizonyítására megteszik a szükséges lépéseket. Ludovic de Walden, a márki ügyvédje szerint a magyar tiltakozás alaptalan, mivel a ”90-es évek elején a New York-i bíróság harmadfokon is Northampon márkijának ítélte a kincset.
A Bonhams lépését nagy meglepetés övezte, mivel a brit antik műkereskedők szövetsége, amelynek a Bonhams is tagja szabályzatában tiltja a lopott, vagy illegálisan megszerzett és exportált tárgyak vásárlását, illetve eladását. Szintén ellentmondásos, hogy a Bonhams antik részlegének vezetője, Joanna van der Lande a Brit kormány illegális műkereskedelmet megakadályozó bizottságának  tanácsadói között van, márpedig a bizottság egy 2000-ben kelt határozatában kimondta, hogy a Seuso kincset jogtalanul tárták fel és exportálták. A bizottság tagjai ellenzik a kincs eladását, egyikük, Norman Palmer professzor a Seuso-üggyel kapcsolatban a magyar kormány tanácsadója.