A Barbican Curve Galériája különös félkörív alakú tér, amelyben minden meghívott művész a tér adottságaihoz próbálja adaptálni munkáit, mint egy gombhoz a kabátot.Jelenleg a Svájcban élő, iráni százmazású Shirana Shahbazi munkái töltik be a
galéria 80 méter hosszú falát. A képek nem véletlenül tűnnek óriásplakátnak,
iráni hirdetésfestők készítették el a munkát Shahbazi fotói alapján. Az iráni művész, aki 6 évvel ezelőtt a Citibank Fotódíj nyertese volt, fotóit rendszerint
más médiumok segítségével alakítja át, így, ha nem nagyléptékű plakát, akkor
kézzel szövött szőnyeg készül belőlük; a lényeg a kép kontextusból való kiemelése és más kultúrkörbe helyezése. Ezzel Shahbazi az identitás kérdését
helyezi munkái középpontjába, egy-egy kép számtalan lehetséges olvasatát a nézőt meghatározó kulturális háttér függvényében. Shahbazi nem kevesebbre vállalkozik, mint a domináns angolszász kultúra hegemóniájának megkérdőjelezésére. A Barbicanben ehhez portrékat és egy a barokk kor „vanitas” kompozícióira emlékeztető csendéletet választott. Shahbazi nagyléptékű londoni munkája a kultúrák átjárhatóságát hirdeti.
Csizmadia Alexa: Óriásplakát
A Barbican Curve Galériája különös félkörív alakú tér, amelyben minden meghívott művész a tér adottságaihoz próbálja adaptálni munkáit, mint egy gombhoz a kabátot.