A háttértörténetben meg kell említeni a Demolab projektet, melynek keretében, 2018-19 folyamán több mint száz középiskolás és tucatnyi pedagógus dolgozott együtt művészekkel. Az artportal.hu is írt róla itt! A két éves közös munka nem titkolt szándéka volt, hogy a fiatalok megtapasztalják az önálló kutatómunka módszereit, a számukra fontos közösségek megszólításának kihívásait és a felelős döntéshozás mikéntjét.
A projekt végén, immár a résztvevő diákok vezetésével megalakult diákkiadó sokáig kereste a megfelelő formai és tartalmi kereteket, a heti találkozók alkalmával lehetséges témákról és megjelenési felületekről ötleteltek, szakemberek bevonásával. Márciusban, a vészhelyzet kihirdetése után az események felpörögtek és már naponta ül össze a szerkesztőség, természetesen online. Mivel a Demolab projekt lényege volt, hogy a diákok aktivitásának helyet adjon, ezért ezt a cikket is a szerkesztőség egyik tagjával, Lutz Boglárkával közösen írtuk, az ő szövegeit dőlt betűvel olvashatjátok. Boglárka tavaly fejezte be a középiskolát Budapesten, és szeptembertől a bécsi művészeti akadémia hallgatója lesz.
A Jelen! Diákkiadó egy olyan szabad, demokratikus platformot kíván teremteni, mely teret biztosít különböző nézőpontoknak és véleményeknek, ezáltal kritikus gondolkodásra, aktivitásra ösztönzi a fiatalokat. Életkorunkból adódóan szükségünk van arra, hogy reflektáljunk a körülöttünk lévő világra. A kiadó által közölt tartalmak közéleti témákról szólnak, művészeti megközelítéssel.
A kiadó egy ideje a megosztás témájával kezdett foglalkozni, így a karantén beálltával adott volt, hogy elinduljon egy online tartalommegosztás. A forma, melybe kényszerültünk, témába vág. Minden poszt a megosztáshoz kapcsolódik. Terveink szerint a született anyagokból fanzint készítünk, ami egyben a Jelen! Diákkiadó bemutatkozó kiadványa is lesz. Eseményeken és egyéb más felületeken is elérhetővé szeretnénk válni bárki számára, akár mint közönség, akár mint résztvevő.
A szerkesztőség időről-időre hívószavakat, témákat választ, melyek köré a cikkeket, a művészeti tartalmakat szervezi. Ha valaki körülnéz az oldalon, nem a megszokott értelemben vett újságcikkeket talál. Igazodva a közösségi média felületének adottságaihoz, ami ebben az esetben az Instagram és a Facebook, a kép és szöveg többnyire szoros egységben, rövid bejegyzés-bevezetővel vagy épp anélkül jelenik meg. A fiatalok által használt műfajok pedig ennek megfelelően erősen keverednek, talákozhatunk illusztrációra írt verssel, fülbemászó dallal, a tinédzser konyhaművészet példáival, rövid vallomásokkal.
Legtöbbünket foglalkoztat a jelenlegi karantén-helyzet, ezért sok tartalmunk erre reflektál. Úgy éreztük, most talán még nagyobb szerepe van a megosztásnak a mindennapjainkban, így indítottuk a poszt-sorozatot, melyben kis történetek, képek formájában publikáljuk gondolatainkat, érzéseinket, tapasztalatainkat.
Mi oszt meg minket és mi köt össze? A MEGOSZTÁS a vita alapeleme, táborokra osztja az embereket, de az eltérő vélemények egy közös kompromisszum lehetőségét is jelenthetik. A közösségi médiában leginkább információ-, élmény- és tudásmegosztás zajlik, a tartalmakat algoritmusok irányítják, juttatják el hozzánk. A folyamatosan megújított számsorokat, amelyek minden megosztásunkból tanulnak, úgy optimalizálták, hogy a számunkra legrelevánsabb bejegyzésekkel találkozzunk, mikor megnyitjuk kedvenc oldalunkat. A MEGOSZTÁS kifejezése továbbá ismerős lehet a római birodalom óta ismert politikai módszerként is (oszd meg és uralkodj!), melynek hatékonysága a mai napig nem avult el, azonban indirekt módon, hasznos aktivista kezdeményezéseket, ellenállást is köszönhetünk neki. A megosztás sokrétű jelentése, mint látjuk csapda és lehetőség, melynek kihívásaira most a Jelen Diákkiadó közös hangja felel.
Rendszeresen osztunk meg tartalmakat a velünk, körülöttünk történtekről. A forma sokféle lehet: fotó, videó, rajz, szöveg, zene, stb. A publikálásra vágyó alkotásokat, írásokat várjuk a jelen.diakkiado@gmail.com e-mail címre, de Facebookon is elküldhetitek üzenetben. Éljenek az alternatívák, ötletek, a kritikus gondolkodás!
A diákkiadó egyre több olvasóhoz jut el, így a szerkesztőség sok anyagot kap korábban az asztalfióknak vagy csak saját oldalukra dolgozó fiataloktól. A beérkezett munkákat a szerkesztőség tagjai együtt dolgozzák fel és minden esetben visszajelzést küldenek, előfordul, hogy változtatásokat javasolnak. A publikálandó bejegyzések körüli viták nem mindig egyszerűek, hiszen képviselni kell egy közösen kialakított értékrendet, mely számos fiatal jövőképét formálhatja. Mi legalábbis drukkolunk, hogy így legyen!
Gogol(ka)
Nagyorrú
nagy emberek
mellett ülök.
Olyan nagy az orruk,
hogyha felém fordulnak
akkor megbökik a vállamat.
Néznek,
Holott én csak a sót akartam elkérni
az asztal másik végéről.
-Írta és illusztrálta Pál Borbála
Kő Ábel Holló és Lutz Boglárka dala
Megtanultam kötni.
Úgy volt, hogy ez lesz életem legizgalmasabb fél éve, erre most itthon ülve kötögetek.
Megpróbálok nem arra gondolni, hogy mit csinálhatnék.
Csinálok inkább egy fordított szemet.
Mondjuk lehetnék most a MoMa-ban is.
De most egy sima szem jön.
Jön a jó idő is. Sétálhatnék a Central Parkban.
Fordított.
Este elmehetnék abba a hangulatos kocsmába, amit nemrég fedeztem fel a közelben.
Sima.
Úgyis zárva van.
Fordított.
Vagy jó lenne csak simán nézni az embereket a metrón. Olyan szépek és sokfélék.
Fordított.
Most úgyis otthon van mindenki, nem metrózik senki.
Sima.
Fordított.
Sima.
Fordított.
Kötöttem egy maszkot. A vírustól talán nem véd meg, de a gondolataimtól igen.
- írta: Bodor Sára Vera, illusztrálta: Szlabey Emma
KARANTÉNBÉLI VÍGNAPJAIM #1
A képregényt készítette: Horváth Barnabás
