Mint arról korábban beszámoltunk, a documentát szervező cég felügyelő bizottsága által nyilvánosságra hozott információk szerint a nyitvatartás utolsó heteiben csak jelentős, tartományi illetve városi kezességvállalásokkal folyósított kölcsönökkel sikerült elkerülni a csődöt. A grémium Athén második helyszínként való bevonásában, illetve Adam Szymczyk művészeti vezető tevékenységében vélte felfedezni a többmillió eurós költségtúllépés fő okát.
Várható volt, hogy az anyagi gondokat megszellőztető, meglehetősen keményen fogalmazó, Szymczyk meghallgatása nélkül született közlemény kiveri a biztosítékot a „másik oldalon”, a kurátorok és a résztvevő művészek körében, akiknek hátszelet adtak a documenta időközben nyilvánosságra került látogatószámai is. Ezek szerint ugyanis az idei rendezvénynek a két helyszínen együttesen rekordszámú, 1.230.500 látogatója volt; 891.500 Kasselban és 339 ezer Athénban.
Ezzel az idei documenta globális szinten is minden idők leglátogatottabb kortárs képzőművészeti rendezvénye lett, míg az athéni számok Görögország számára jelentenek rekorderedményt. De ezeket a számokat sem látja mindenki egyformán pozitívan. Egyrészt azért, mert Athénban nem kértek belépődíjat – ezt a döntést egyébként széleskörű egyetértés kísérte –, így ott csak a merchandising generált némi közvetlen bevételt, másrészt pedig azért, mert a „törzshelyen”, Kasselben az idei látogatószám, még ha csak kis mértékben is, de elmaradt az 5 évvel ezelőttitől.
Előbb a Szymczyk vezette kurátori team jelentkezett szólásra – az ő nyilatkozatukkal ki is egészítettük korábbi írásunkat – a zárással egyeidejűleg azonban napvilágot látott a documentán közreműködött több mint 300 művész kétharmada – köztük Ladik Katalin – által aláírt nyilatkozat is. A nyilatkozatot kísérő levél szerint a többi kiállító nem volt elérhető, persze nem zárható ki az sem, hogy nem mindenki értett egyet a dokumentum tartalmával.
A nyilatkozat talán legerősebb mondata szerint „az adósságokon keresztül történő megszégyenítés ősi pénzügyi hadviselési technika”,
s ezeknek az értékelési kategóriáknak nincs közük ahhoz, amit a kurátorok munkájukkal lehetővé tettek, s amit a művészek megvalósítottak. A szöveg egésze is arra irányul, hogy nem tagadva, pontosabban nem is említve a költségvetési deficitet, a művészi szabadság primátusát hangsúlyozza az anyagi megfontolásokkal szemben. A szerzők különösen védelmükbe veszik Athén bevonását, az ottani show ingyenességét, hangsúlyozva, hogy nem szabad elfelejtkezni „arról a gazdasági háborúról, amit az európai intézmények folytattak a görög nép ellen a közelmúltbeli adósságválság idején”. Az aláírók a documenta fontos érdemének és vívmányának nevezik, hogy „kilép a komfortzónából, sokféle hangot integrál, melyek közül számos a nyugati hegemónia világán kívül van”, s erre égető szükség van, ellentétben a „neoliberális logikával és annak intézményes kritikájával, ami nem ad teret az alternatív módszereknek, történeteknek és tapasztalatoknak”.
A terjedelmes nyilatkozat visszautal a documenta történetére és megváltozott szerepére a globalizálódó művészeti színtéren, hangsúlyozva, hogy ez a szerep ma is fontos a nagyon sok helyszínen zajló kortárs művészeti diskurzusban. (A példaként megnevezett helyszínek között szűkebb régiónkból Bukarest, Zágráb és Varsó szerepel.) A most zárult documenta kurátorainak koncepcióját pozitívan értékelve kiemelik, hogy „intervencióik új konfigurációkat és dialógusokat hoztak létre a művészek generációi között, melyek közül sok láthatatlan a műkritika számára”, illetve hogy nagy számban támogatnak olyan művészeket, akiket nem képviselnek kereskedelmi galériák, illetve olyanokat, akik a nagy művészeti eseményeken alulreprezentált országokból és régiókból érkeznek.
Végezetül az aláírók azzal a felhívással fordulnak a documentát szervező cég felügyelő bizottságához, hogy határozottan álljanak ki az idei rendezvény kurátori teamjének víziója mellett és a jövőbeli kurátorokat is támogassák abban, hogy mindenki számára hozzáférhető, a globális színtér minden pólusára odafigyelő, a háború, a nacionalizmus, bolygónk tönkretétele ellen fellépő show-kat szervezhessenek.
A cikk lejjebb folytatódik.