Egy japán-svájci-magyar építész-képzőművész csapat, a doubleNegatives Architecture építheti meg a 11. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonja kiállítását. A Corpora című projekt keretében virtuális épületet emelnek nemzeti pavilonunk fölé, melyet a látogatók és a környezeti viszonyok folyamatosan alakítanak. A világ legnagyobb presztizsű építészeti seregszemléje szeptemberben nyitja meg kapuit.
A csoport Ichikawa Sota építész vezetésével 1998 óta kutatja a tér felmérésének új eszközeit és eljárásait, bár vezetőjükön kívül csak a szintén japán Narukawa Hajime építész, munkáikat mégis elsősorban építészetként definiálják. A svájci Max Rheiner szoftverfejlesztő, Maróy Ákos szoftverművész, Kobata Kaoru grafikus, dizájner, Higa Satoru pedig hang- és szoftverművész. Ő a legfiatalabb a csapatban, a többiek a harmincas éveik közepén járó művészek. A tíz éve létező csoport érdekessége, hogy személyesen alig találkoznak. A világ különböző pontjain élve az internet segítségével működnek együtt. Nyertes projektjük, a Corpora, is hasonló elven működik, mint csoportjuk. Az egyes elemek önállóan működnek, döntéseket hoznak és így alakítják ki a közös művet.
Na de hogyan is fog kinézni szeptember elejére a velencei Biennálé területén álló magyar pavilon, kérdezzük Július Gyula kurátort és a doubleNegatives Architecture csoport magyar tagját Maróy Ákost. Akik elmondják, a pavilon köré egy virtuális épületet hoznak létre, melynek része lesz maga a magyar pavilon szecessziós tömbje is. Ez a virtuális épület szabad szemmel nem látható, de a látogatók a tervek szerint kapnak egy különleges szemüveget (Augmented Reality), amellyel kirajzolódik egy fénypászmákból álló vibróló ház. A kép nem lesz statikus, mozgását számítógép vezérli, melyet a környezet és a látogatók is befolyásolhatnak. Hogyan? Például több tucatnyi műszert, kamerát helyeznek el a pavilonon és körülötte, a növényeken, a szomszédos épületeken. Ezek mérik például a hőmérsékletet, fényerősséget, szélsebességet, s a mért adatok befolyásolják a számítógép algoritmusát. Erős szélben például kisebbé válik a fényépület. De a mért adatok nem egy központi számítógépbe érkeznek közvetlenül, hanem a kis mérő egységek, mint egy élő szervezet felépítő sejtek: egymással kommunikálnak, információik úgy terjednek, mint az emberek között a pletykák, szájról szájra. Sőt, önálló döntéseket hoznak, specializálódnak, mint a sejtek. Így modelleződik általuk, akár a társadalom, akár az élő szervezetet. Ez a – generatívnak nevezett – építészet, akár az organikus építészet továbbgondolása is lehet. (Maróti Géza által tervezett velencei magyar pavilon, épp ehhez az építészeti stílushoz köthető.) Az organikus építészetről a nagyközönség számára leginkább a természetből ellesett formai megoldások jelentik, ám a doubleNegatives Architecture műve nem formáiban, hanem mechanizmusában utánozza a természetet.
Mindez természetesen kísérlet, vagy ha úgy tetszik játék. Eredményei bizonnyal nem fognak a holnapi építészeti lapok termékhirdetéseiben megjelenni. Ám Maróy Ákos arra hívja fel a figyelmünket a Corpora projekt eddigi hat kiállítása – kivétel nélkül Ázsiában – építészkörökben is nagy visszhangot váltottak ki. Hiszen számos kérdést vet fel, például azzal, hogy szakít az építész mindenhatóságával, s a tervezést nem egyszeri eseménynek tekinti, és a folyamatba bevonja a használót is. A doubleNegatives Architecture Corpora projektje egy olyan építészet vízióját teszi láthatóvá – talán még inkább a képzőművészet segítségével – amely saját magát fejleszti. Hiszen ki ne álmodott volna olyan házról, amely nem lepusztul az évek során, hanem inkább épül, szépül, és egyre inkább igényeinkhez idomul? A pavilon aulájában lesz a virtuális épület magja, a Super Eye rendszer segítségével bármilyen nézőpontból szemlélheti majd a látogató a külső képet, és itt lehet majd visszanézni, hogyan működött az épület akár hetekkel ezelőtt. Olyan lesz az egész – mondja Maróy Ákos – mintha tervezés közben látnánk egy házat, amelyet magunk is befolyásolunk. Illetve olyan épületet érzékelünk, amely – többé kevésbe magától – a mesterséges intelligencia mintájára – organikusan épül.