Mindkét múzeumban tartanak még a múlt év nagy sikerkiállításai, de sietnie kell annak, aki látni akarja őket: a Szépmű Rubens és Van Dyck nevével fémjelzett nagy flamand kiállítása, melynek nézőszáma meghaladja a 150 ezret, már csak e hét végéig, míg a Galéria Farkas István életmű-kiállítása március 1-ig látogatható.
Az első idei időszaki tárlat A Kelet vonzásában. Japonizmus az Osztrák-Magyar Monarchia metszeteinek tükrében címmel a Szépműben nyílt meg és május 17-ig látogatható. A japán fametszetek Európában mindenütt, így a mi régiónkban is komoly hatást gyakoroltak a művészekre; a tárlaton most együtt láthatóak a XVIII-XIX. századi japán fametszetek és a Monarchia művészei, köztük Olgyai Viktor, Tichy Gyula és Emil Orlik japonizáló metszetei. A tárlat egy történelmi évfordulóhoz, nevezetesen a Monarchia és Japán közötti diplomáciai szerződés 150. évfordulójához is kapcsolódik.
A Galéria első idei időszaki kiállítása a londoni Tate Britain gyűjteményéből kölcsönzött preraffaelita remekműveket mutat be – közel kilencvenet. A kiállítás címe – Vágyott szépség – jól tükrözi az 1848 utáni évek elvárásaival szakító és a brit festészet megújítását célul tűző csoport szándékait. A preraffaeliták a szecesszió előfutáraiként a középkori szellemi és tárgyi kultúra felélesztésére, egyfajta misztikusan szimbolizáló, erősen stilizáló művészet kialakítására törekedtek. A tárlaton olyan főművek is szerepelnek majd, mint Dante Gabriel Rossetti Angyali üdvözlete vagy John William Waterhouse Shalott asszonya. A tárlat április 9. és augusztus 30. között lesz megtekinthető, csakúgy mint az az „ikerkiállítás”, ami az angol mozgalom magyarországi kapcsolatait és hatásait térképezi fel a XX. századi állandó kiállítás egy e célra kialakított terében. Gulácsy Lajos századelőn készült képei mellett, amiket a preraffaelita művészeket is megihlető kora reneszánsz művészettel való stiláris és tartalmi azonosulás jellemez, többek között Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Helbing Ferenc és Kacziány Aladár műveivel is találkozhat majd a látogató.
A Szépmű egyiptomi kollekciójáról a sajtóban rendszerint kevesebb szó esik, mint a képzőművészeti gyűjteményekről, a nagyközönség körében azonban rendkívül népszerű. Így kiemelkedő látogatottságra számíthat a II. Amenhotep és kora. A fáraó sírjának felfedezése című bemutató is április 17.-július 26. között. A kiállítás középpontjában a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll, ami körül az eredeti ásatási dokumentáció idézi fel a nagy régészeti felfedezés történetét. A kiállítás 140 műtárgyat vonultat fel, melyek egy részét a világ legfontosabb egyiptomi gyűjteményei kölcsönzik.
A trianoni békeszerződés 100. évfordulójához kapcsolódva június 4-én nyílik meg a Galériában Varga Nándor Lajos Magyar múlt című, 1934-35-ben készült, 40 fametszetből álló mappájának bemutatója, ami a csodaszarvas legendájától indítva a trianoni békekötésig idézi meg a magyar történelem fordulópontjait és jeles alakjait. A tárlaton a sorozat mellett Varga kortársai – így Derkovits Gyula és Kondor Béla – és jelenkori alkotók olyan munkái is láthatóak, amik szemléletükkel jól egészítik ki a mappát, ugyanakkor önállóan reflektálnak az egyes történelmi helyzetekre.
A Szépműben ugyancsak június 4-től látható az Albrecht Dürer kora című tárlat, ami a múzeum jelentős korai német grafikai anyagából válogat; hasonló kiállítás utoljára több, mint fél évszázada volt látható a múzeumban. Apropóját most a XV.-XVI. századi német rajzok tudományos feldolgozását tartalmazó szakkatalógus megjelenése adja – a kötet évtizedes kutatómunka eredménye, amelyhez a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum nyújtott anyagi és szakmai segítséget.
Talán nem tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy a legnagyobb érdeklődésre az év bemutatói közül a Szépmű Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig című, október 30. és 2021. február 14. között látogatható tárlata számíthat. Ez tulajdonképpen folytatása a Cezanne és a múlt című, nyolc évvel ezelőtti kiállításnak, ami a cézanne-i életmű gyökereit vizsgálta; most a figyelem Cezanne hatására, az ő és több jelentős klasszikus avantgárd művész kapcsolódási pontjaira irányul és főként az absztrakció kérdését vizsgálja. A több, mint 100 művet bemutató tárlaton Cezanne mintegy festménye és grafikája mellett többek között a De Stijl mestereinek, az orosz avantgárd vezető művészeinek és a Bauhaushoz kötődő alkotóknak a munkái is láthatóak lesznek – kedvcsinálónak álljon itt Mondrian, Malevics, Rodcsenko, Klee, Feininger, Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor neve.
A Galériában október 8-án nyílik az absztrakt művészet legfontosabb kortárs képviselői közé tartozó ír-amerikai Sean Scully első retrospektív igényű magyarországi – sőt, kelet-közép-európai – kiállítása. A 74 éves művész alkotásait egyszerre jellemzi formai redukció és referenciális gazdagság, geometrikus építkezés és expresszív önkifejezés. A tárlat az életmű valamennyi meghatározó periódusát bemutatja a 60-as évek kezdetei kísérleteitől a 70-es évek minimalista munkáin és a következő évek expresszív sávokból építkező műcsoportjain át a közelmúlt sokakat meglepő figurális fordulatáig. A mintegy 60 művet bemutató tárlaton a monumentális festmények mellett papíralapú munkák, plasztikák és fotók is láthatóak lesznek; az alkotások egy része egyenesen a művész műterméből érkezik.
A magyar festészet legnagyobb mesterei közül a Galériában idén Szinyei Merse Pál kap nagyszabású önálló tárlatot – ő ugyan a legismertebb hazai művészek közé tartozik, ám hasonló méretű kiállítása már több mint három évtizede nem volt. Programba emelését most születésének 175., illetve halálának 100. évfordulója is indokolja. A tárlat célja, hogy a legújabb kutatások eredményeire is támaszkodva, a festőt müncheni művészbarátai körében és a korabeli magyar művészeti színtéren is elhelyezve még pontosabb képet adjon Szinyei alkotói pályájáról, művészetének értékeiről és bemutassa a személye körül kialakult kultusz hátterét. A kiállítás november 5. és 2021. február 14. között lesz látogatható.
A Galéria decemberben is jelentkezik még egy új kiállítással, ami a Jelenkori Gyűjteménybe 2005-2020 között – többnyire vásárlás útján – bekerült új szerzeményeket mutatja be – pontosabban azok egy részét, hiszen az utóbbi másfél évtized alatt a kollekció több mint ezer műtárggyal bővült. A kiállításnak választ kell adnia arra a kérdésre, mennyiben sikerült pótolni a szocialista évtizedek egyoldalú szerzeményezési politikája által okozott fájó hiányokat, illetve leképezni napjaink művészetét. Közben megkezdődtek a Jelenkori Gyűjtemény állandó kiállítása újrarendezésének előkészületei is, ennek megnyitása a jövő év végére várható.
Még idén megnyílik viszont a Szépmű városligeti szárnyának frissen klimatizált termeiben a Régi Képtár állandó kiállításának a XVII.-XVIII. század európai művészetét bemutató része.
A Szépmű társintézményei közül a Hopp Ferenc Ázsiai Múzeumban még tavaly megnyílt a múzeum alapításának 100. évfordulóját köszöntő, egész évben látogatható „best of” jellegű, MADE IN ASIA című tárlat.
A Vasarely Múzeumban FÉNY – MOZGÁS – ILLÚZIÓ címmel május 20. és augusztus 30. között nemzetközi csoportos kiállítás lesz látható, aminek anyagát két jelentős magángyűjtemény – a németországi, pontosabban ettlingeni Emilia Suciu Gyűjtemény, illetve Szöllősi-Nagy András és Nemes Judit gyűjteménye adja. (E tárlat másik helyszíne a Budapest Galéria lesz, a két kiállítás közös koncepcióval valósul meg és egy időben lesz megtekinthető.) A válogatás fókuszában a konstruktív-konkrét formanyelvhez, a kinetizmushoz, az op arthoz kötődő alkotók állnak. A Szöllősi-Nagy – Nemes Gyűjtemény egy másik szelete egyébként jelenleg is látható a Vasarely Múzeumban, a március közepéig megtekinthető Kód és algoritmus című kiállítás részeként.
Az illusztrációkat, ahol másképp nincs jelezve, a Szépművészeti Múzeum jóvoltából közöljük.
Nyitókép: Sean Scully, forrás: Wikimedia
