Dzsungelek Párizsban

A Tate Modern retrospektív kiállítással adózik a francia Henry Rousseau-nak (1844–1910), akit a művészettörténet Vámos Rousseau-ként jegyez, hiszen a művész egykor vámhivatalnok volt és csak nyugdíjasként kezdett festeni.
Rousseau-t a naiv művészet kimagasló alakjaként tartják számon, a Tate kiállítása azonban a naivként sőt primitívként való beskatulyázáson túllépve fontos, modern mesterként prezentálja a festőt. Rousseau-t kortársai sokat gúnyolták infantilisnak tartott stílusa miatt. Ha a nagyközönség nem is, az avantgarde befogadta az idős mestert, teátrális kompoziciói nagy hatással voltak a párizsi festőkre, különösen a szürrealistákra.Picasso több képet is vásárolt tőle, melyek egy részét végrendeletében Francia közgyűjteményekre hagyta. A Tate Modern kiállításán a portrék és az allegórikus kompozíciók mellet a Rousseau képzeletbeli dzsungelére kerül a legnagyobb hangsúly. A festő szívesen mesélt katonaként Mexiko dzsungeleiben szerzett „tapasztalatairól”, bár valójában soha nem hagyta el Faranciaországot. A Dzsungelekről a párizsi növénykert és különböző kiadványok alapján alakította ki elképzelését. A Tate első terme rekonstruálja a növénykert hangulatát, a Rouseau-t megihlető kitömött vadálatokkal és a szépséget elrabló gorilla szobrával. A korabeli kiadványokból is ízelőt kapunk. A kolonialista Franciaország egzotizált távoli tájakat bemutató magazinjai Rousseau korát idézik, ugyanakkor a mester műhelytitkait is felfedik. A Tate kiállítása kiragadja Rousseau-t a naiv művészet zárványából, és egy izgalmas korszak meghatározó figurájaként mutatja be.